
2010. június 29., 10:312010. június 29., 10:31
Miközben előbányásszák és felmutatják elődeink teljesítményeit, a tudománytörténészek, akárcsak az építészeti örökségünket karbantartó restaurátorok, a múlt kötelező tisztelete mellett jelenkorunk tágasabb nézőpontjaiba, fogalomrendszerébe, értékrendjébe illesztik be vizsgálódásuk tárgyát, jelölik ki helyét, rangját, hasznosságát jelenünkre, de jövőnkre is vonatkoztatva. Kisebbségi sorban, sok viszontagságot megért erdélyi földön kilencvenéves sebeinkre gyógyír is lehet egy megalapozottabb nemzeti önkép, a méltóságérzet fenntartását szolgálhatja. Nemegyszer ellenszélben, vagy éppen az ár ellenében. Mindezekre, a háttérhangulatra és a közérzetünkre az elmúlt hétvégén, Marosvásárhelyen, a 3. Tudomány- és Ipartörténeti Konferencia megnyitóján utalt Wanek Ferenc, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Tudománytörténeti Szakosztályának társelnöke.
És hogy konkrétan, szépítgetések nélkül, miről is van szó, azt a hallgatóság és az előadók egy nappal előtte, tanulmányi kiránduláson tapasztalhatták. Például a radnóti és kerelőszentpáli kastély elkeserítően romos állapotát, a Teleki-paloták visszaszolgáltatása körüli felemás állapotokat Sáromberkén és Gernyeszegen, vagy az emléktáblák elhelyezése körüli román–magyar csörtéket a kissármási 2. számú kútnál, ahonnan az erdélyi földgáz hasznosítása százkét esztendővel ezelőtt elindult. Ott, a ma már műemléknek számító gázkút, s az egyoldalú szemléletet tükröző emléktábla előtt hangsúlyozta Tóth János, a Magyar Olajipari Múzeum igazgatója, hogy a valós ipartörténetet sem lehet aktuálpolitikai széljárások szerint átírni vagy cenzúrázni, a közös történelmi múltat közösen illik kutatni, ápolni és karban tartani.
Ebben a szellemben hangzottak el a konferencia előadásai is. Az erdélyi és anyaországi előadók, zömükben kutatók és egyetemi oktatók olyan neves elődök munkásságából mutattak be részleteket, mint Benkő Ferenc, Brassai Sámuel, Bolyai Farkas és János, Széchenyi István, Schlesinger Lajos, Heinrich László és mások. Aktualitásuk miatt fokozott érdeklődés kísérte a gázipari, a környezetvédelmi és a vízügyi előadásokat.
A konferenciát köszöntő Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester bejelentette, hogy készül már az EMT marosvásárhelyi fiókszervezetének a székhelye. Ha sikerül átadni, talán az egyesületi életben is nagyobb lendületet vihetnek, mint amennyire mostanság a helyi mérnökök, matematikusok, vegyészek és fizikusok gyérebb részvételéből következtethettünk.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.