Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Janovics Jenő nevével fémjelzett kolozsvári némafilmgyártásnak és az elmúlt száz év erdélyi, romániai filmkészítésének állít emléket az Erdélyi Mozgóképmúzeum, mely szombaton nyílt meg Kolozsváron.
2023. június 10., 18:272023. június 10., 18:27
2023. június 10., 19:292023. június 10., 19:29
A Xantus Alapítvány által létrehozott múzeum a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivállal (TIFF) kötött partnerség révén annak belvárosi székhelyén, a TIFF-ház alagsori galériatermeiben kapott helyet. Xantus Gábor filmrendező, operatőr, egyetemi tanár a megnyitón az MTI tudósítása szerint közölte: a Romániában egyedülálló múzeumot fia, Xantus Áron filmrendező, operatőr, producer álmodta meg, és a jövőben tovább szeretnék bővíteni. A kiállított anyag a múlt század eleji kolozsvári némafilmgyártástól indít és az erdélyi, romániai filmgyártás fejlődését követi nyomon a digitális korszakig, hangsúlyt fektetve a kolozsvári, erdélyi filmesek bemutatására.
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató elmondta: sokszor szembesül azzal, hogy milyen kevesen ismerik Kolozsvár filmes múltját, a múzeum épp ezt segít ellensúlyozni. Hozzátette, bár kolozsvári születésű, maga is keveset tudott Janovics Jenőről, holott különleges személyisége filmre kívánkozik.
Xantus Gábor (jobbra, mikrofonnal) szerint a múzeum egy retrospektív tárlat folytatása, az az iránti érdeklődés bizonyította, hogy helye van a kincses városban
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Koós Ferenc filmes szakember szerint a múzeum azt a korszakot szeretné bemutatni, amikor az operatőrök hatalmas kamerákat cipeltek, és érezték a celluloid szalag „pulzusát”. Xantus Gábor a közmédiának nyilatkozva felidézte, hogy a múzeum egy retrospektív tárlat folytatása, az az iránti érdeklődés bizonyította, hogy helye van Kolozsváron. (A tárlat tavaly decemberi megnyitójáról itt írtunk bővebben). A Xantus Alapítvány által összegyűjtött filmes hagyatékot – eszköztárat, dokumentumokat, fotókat – állították ki, a legrégebbi kiállítási tárgy egy 1906-ból származó filmvetítőgép. A kiállított anyag kronológiájában követi a filmkészítési folyamatot, az idők során alkalmazott technikákat. A Janovics-féle némafilmgyártás és történelmi változás után a Kolozsváron maradt román dokumentumfilmes műhelyeket, az itteni neves színészeket, forgatókönyvírókat, operatőröket mutatja be.
„Az út elején vagyunk, ez egy folyamat kezdete, amit tovább kell építeni, fejleszteni. Megtörtük a jeget, megmentettük a pusztulástól azt, ami egyébként a szeméttelepen végezte volna” – nyilatkozta a közmédiának Xantus Gábor. Az MTI kérdésére elmondta: nehéz tárgyi anyagot gyűjteni egy olyan területről, ahol az elmúlt 120 évben nem sokan figyeltek arra, hogy megmentsék azokat az utókornak, így nagyon sok minden elkallódott. „Hellyel-közzel próbáljuk a hézagokat kitölteni” – mondta a filmrendező, aki szerint szívesen fogadják a további segítséget, adományokat. „Akik valamit hozzá akarnak tenni a múzeumhoz, örömmel vesszük és közszemlére tesszük, hogy más is rácsodálkozhasson arra, mi volt a mozi őse, és hova jutottunk ma” – fogalmazott.
A múzeumban a Janovics-filmgyárat megidéző kiállítási tárgyak mellett számos régi felvevőgép, kamera látható, és Erdélyben készült filmekbe is belenézhet a látogató.
Nem csak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt egész Románia vonatkozásában fontos mérföldkőről számolt Xantus Gábor egyetemi tanár, filmrendező, operatőr.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!