
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Janovics Jenő nevével fémjelzett kolozsvári némafilmgyártásnak és az elmúlt száz év erdélyi, romániai filmkészítésének állít emléket az Erdélyi Mozgóképmúzeum, mely szombaton nyílt meg Kolozsváron.
2023. június 10., 18:272023. június 10., 18:27
2023. június 10., 19:292023. június 10., 19:29
A Xantus Alapítvány által létrehozott múzeum a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivállal (TIFF) kötött partnerség révén annak belvárosi székhelyén, a TIFF-ház alagsori galériatermeiben kapott helyet. Xantus Gábor filmrendező, operatőr, egyetemi tanár a megnyitón az MTI tudósítása szerint közölte: a Romániában egyedülálló múzeumot fia, Xantus Áron filmrendező, operatőr, producer álmodta meg, és a jövőben tovább szeretnék bővíteni. A kiállított anyag a múlt század eleji kolozsvári némafilmgyártástól indít és az erdélyi, romániai filmgyártás fejlődését követi nyomon a digitális korszakig, hangsúlyt fektetve a kolozsvári, erdélyi filmesek bemutatására.
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató elmondta: sokszor szembesül azzal, hogy milyen kevesen ismerik Kolozsvár filmes múltját, a múzeum épp ezt segít ellensúlyozni. Hozzátette, bár kolozsvári születésű, maga is keveset tudott Janovics Jenőről, holott különleges személyisége filmre kívánkozik.
Xantus Gábor (jobbra, mikrofonnal) szerint a múzeum egy retrospektív tárlat folytatása, az az iránti érdeklődés bizonyította, hogy helye van a kincses városban
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Koós Ferenc filmes szakember szerint a múzeum azt a korszakot szeretné bemutatni, amikor az operatőrök hatalmas kamerákat cipeltek, és érezték a celluloid szalag „pulzusát”. Xantus Gábor a közmédiának nyilatkozva felidézte, hogy a múzeum egy retrospektív tárlat folytatása, az az iránti érdeklődés bizonyította, hogy helye van Kolozsváron. (A tárlat tavaly decemberi megnyitójáról itt írtunk bővebben). A Xantus Alapítvány által összegyűjtött filmes hagyatékot – eszköztárat, dokumentumokat, fotókat – állították ki, a legrégebbi kiállítási tárgy egy 1906-ból származó filmvetítőgép. A kiállított anyag kronológiájában követi a filmkészítési folyamatot, az idők során alkalmazott technikákat. A Janovics-féle némafilmgyártás és történelmi változás után a Kolozsváron maradt román dokumentumfilmes műhelyeket, az itteni neves színészeket, forgatókönyvírókat, operatőröket mutatja be.
„Az út elején vagyunk, ez egy folyamat kezdete, amit tovább kell építeni, fejleszteni. Megtörtük a jeget, megmentettük a pusztulástól azt, ami egyébként a szeméttelepen végezte volna” – nyilatkozta a közmédiának Xantus Gábor. Az MTI kérdésére elmondta: nehéz tárgyi anyagot gyűjteni egy olyan területről, ahol az elmúlt 120 évben nem sokan figyeltek arra, hogy megmentsék azokat az utókornak, így nagyon sok minden elkallódott. „Hellyel-közzel próbáljuk a hézagokat kitölteni” – mondta a filmrendező, aki szerint szívesen fogadják a további segítséget, adományokat. „Akik valamit hozzá akarnak tenni a múzeumhoz, örömmel vesszük és közszemlére tesszük, hogy más is rácsodálkozhasson arra, mi volt a mozi őse, és hova jutottunk ma” – fogalmazott.
A múzeumban a Janovics-filmgyárat megidéző kiállítási tárgyak mellett számos régi felvevőgép, kamera látható, és Erdélyben készült filmekbe is belenézhet a látogató.

Nem csak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt egész Románia vonatkozásában fontos mérföldkőről számolt Xantus Gábor egyetemi tanár, filmrendező, operatőr.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
szóljon hozzá!