Fotó: T. Koós Imola/maszol.ro
Sok gyermekkönyv van, amelyben a szerző gyermeke a főhős, olyan annál kevesebb, amelynek a társszerzője is egyben: Szántai János kolozsvári író A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok című kötete ilyen.
2014. április 24., 19:432014. április 24., 19:43
Amint a szerdai kolozsvári könyvbemutatón Szántai elmondta, fiával, Kristóffal „egymásnak adogatják a labdát” beszélgetéseik során, ezekből a nem szokványos gyerek-felnőtt párbeszédekből született meg a kötet.
A címben szereplő Jó, Rossz és Csúnya Sergio Leone híres spagettiwesternjének alakjaira utal, akik valóban feltűnnek olykor a kötet rövid történeteiben, ott van például Tuco (a Csúf) hurokkal a nyakában, és a Szőke (a Jó), akire Tuco méltán haragszik. De sárkányok és egyéb mesebeli lények is felbukkannak, nemcsak a szövegekben, hanem Jánosi Andrea kolozsvári festőművész illusztrációiban is.
A Kriterion Könyvkiadó és az AmbrooBook Lap- és Könyvkiadó közös gondozásában megjelent könyvet Papp Attila Zsolt költő, újságíró ismertette, aki szerint „az emberben vagy ott rejtőzik a mesemondó, vagy nem”, Szántaiban pedig szerinte már húsz évvel ezelőtt is ott volt, amikor a Kis csigák s nagyok, Az igazi és a márványelefánt vagy az Utazások az elefánttal meséit írta.
Az új könyvet azonban fiával, Kristóffal közösen írta, akinek „a fejében már ott volt a kész mese”, így a könyvbemutatón is közösen olvastak fel néhány párbeszédekből kibontakozó történetet. Az egyes darabok egyébként minden esetben a Még egy címet kapták (az első értelemszerűen Egy), a szerző szerint ez a „mantrikus” felosztás olyan, ahogyan a napjaik is telnek, „az apró-cseprő történésekből egyszer csak kiemelkedik még egy történet és még egy és így tovább.
Ahogy Szántai fogalmazott, a jó és a rossz gyermekirodalom mellett manapság egy harmadik kategória, a sikeres gyermekirodalom is megjelent, amelyek bár művészi értelemben nem nagy teljesítmények, valamiért mégis népszerűek. Szerinte nagyon ritka eset volt, amikor a jó gyermekirodalom népszerű is volt egyben, Lázár Ervin erre a legmarkánsabb példa.
„Úgy gondolom, hogy ez a könyv nem tud sikeres lenni, ugyanis nem abban a struktúrában íródott, ami kelendővé tenné. A szöveg tulajdonképpen sokrétű, nem biztos, hogy ez az a könyv, amit a gyerek kérni fog este, mert meg szeretné hallgatni a Még egyet. Írás közben feladtam a célközönség belövését” – magyarázta a szerző.
Amint Papp Attila Zsolt emlékeztetett rá, a kötet – ha a közönségét még nem is – a szakma elismerését már elnyerte, hiszen decemberben gyermekirodalom kategóriában A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok kapta az Erdélyi Magyar Írók Ligájának díját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!