
Csütörtök délután fél héttől mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. Ez egyben az évad utolsó bemutatója lesz a sétatéri operában.
2015. május 11., 19:472015. május 11., 19:47
„A darab az életigenlésről szól, arról, hogy tudunk nevetni saját nyomorúságunkon is” – mondta Szabó Emese, a produkció rendezője a hétfői sajtótájékoztatón.
Mint fogalmazott, a megújulás jegyében állítják színpadra a Kodály-darabot. „Ezt a történetet nem lehet aktualizálás nélkül elmondani, a kisember csodálatos fantáziavilágát próbáljuk bemutatni, amely nélkül a valóság kopár és szürke lenne. Álmokról, vágyakról, illúziókról, a valóság túléléséhez szükséges fantáziáról szól majd az előadás. Háry nem hazudik, hanem gazdag valóságot mesél” – magyarázta Szabó Emese.
Nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is ajánlotta az előadást, hiszen a játék és a zene is alkalmas arra, hogy elnyerje a legfiatalabbak, de az érett operalátogatók tetszését is. Ami a díszletet és a jelmezeket illeti, azt tartották fontosnak, hogy megmutassák a „jelen színeit és a mesefigurákat”, amelyek egyébként karikatúraszerű, vidám figurák. Amint a rendező részletezte: a látványvilágot tekintve is nehéz a darab, a jelmezeknél például tudatosan törekedtek arra, hogy ne a magyar népviseletet utánozzák, pedig huszárok is szerepelnek az előadásban.
A darab főszerepét Sándor Árpád játssza, az előadást ugyanakkor két szereposztással készítették el, a másodikban Sándor Csabáé a főszerep. Szabó Emese ugyanakkor elmondta: noha a darab női szerepei eredetileg mezzoszoprán hangra lettek írva, a kolozsvári társulat előadásában több szerepet szoprán előadók alakítanak, ugyanis a szereposztásnál nemcsak a zenei képességeket vették figyelembe.
Az opera honlapján is olvasható hivatalos ismertető szerint a Háry János a Trianon utáni magyar művészet jellegzetes terméke: a magyar nép idealizálva jelenik meg benne, az osztrákokat groteszk módon ugyan, mégis szeretettel ábrázolja, miközben az ostobaként és gyávaként jellemzett franciák – Trianon nemzetének képviselői – ebben a történetben elveszítik a háborút.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!