Az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású román filmes vállalkozásaként emlegetett Aferim! című filmet nevezi Románia a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra. A februárban a Berlinálén Ezüstmedvével díjazott alkotás többek között a Cannes-ban a zsűri nagydíjával jutalmazott Saul fiával verseng majd.
2015. augusztus 04., 19:052015. augusztus 04., 19:05
2015. augusztus 04., 19:082015. augusztus 04., 19:08
Radu Jude Aferim! című filmje képviseli Romániát a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért folyó 2016-os versenyben – jelentette be kedden a Román Filmközpont (CNC). Az Aferim! mellet esélyes volt még a jelölésre többek között Cristian Comeagă Cel ales, Andrei Gruzsniczki Quod Erat demonstrandum, Nicolae Mărgineanu Poarta albă és Tudor Giurgiu De ce eu? című alkotása is. Radu Jude alkotása, az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású román filmes vállalkozása februárban debütált a Berlinálén, és egyből megnyerte az egyik legfontosabb filmes seregszemle legjobb rendezésért járó Ezüstmedve díját.
A történet – melynek címe törökül azt jelenti: bravó! – 1835-ben játszódik valahol a török fennhatóság alatt álló Havasalföldön. Az alkotás azt meséli el, hogyan kutat fel egy Constandin nevű hatósági személy és fia egy szökött cigány rabszolgát a tehetős bojár, Cîndescu megbízására. A „korhűségre” való törekvés szellemében a rendező fekete-fehér filmet forgatott, a díszletek és jelmezek pedig szintén a film archaikus jellegét hangsúlyozzák.
A 19. század Havasalföldje kegyetlen világának – a rabszolgasorban tartott, elnyomott cigányok sorsának, a hatalommal rendelkező személyek pöffeszkedő önkényének, az egyház és a hivatalos szervek túlkapásainak – bemutatásával Radu Jude természetesen a mai román társadalom „betegségeire” próbálja felhívni a figyelmet. A film forgatókönyvét Radu Jude Florin Lăzărescuval írta. A Hollywood Reporter kritikájában úgy fogalmazott, Jude fekete-fehér alkotása „egy kegyetlen történelmi tabló, amely nyers humorral mutatja be a történetet, de a klasszikus western elemeit is felhasználja”. „Ha tudtam volna, hogy ilyen fontos díjat kapok, komolyabban vettem volna a dolgot, amikor a filmet készítettem” – viccelődött Radu Jude februárban a Berlinále díjátadóján. Amint arról korábban már beszámoltunk, Magyarországot Nemes Jeles László Saul fia című filmje képviseli a legjobb idegen nyelvű filmnek járó 2016-os Oscar-díjért folyó versenyben. A Saul fiában egy kolozsvári színész, Molnár Levente alakítja az egyik főszerepet. Amerika és a világ leghíresebb filmes megmérettetésén az országok hivatalos nevezései közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki január elején az öt jelölt játékfilmet, amelyek végül az Oscar-díjért versenyre kelhetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!