Több ezer éves hamis pénz

A pályázati együttműködés egyik állomása a most megnyílt közös tárlat és a nyíregyházi Józsa András Múzeum régészeivel közösen tervezett kötet kiadása is. A mostani kiállítás március végéig látogatható a partiumi megyeszékhelyen, aztán megyei és határon túli körútra indul.

A Szatmár Megyei Múzeum földszinti két termében kiállított tárgyak nagy része mentőásatásokkor talált lelelt. Ezek a különböző határátkelő állomások építésénél és bővítésénél kerültek elő. „A legnagyobb összefüggő leletegyüttesre a Pete-Csengersima átkelő modernizálásakor bukkantunk. Egyébként ezen a kiállításon az összes régészeti korszak képviselteti magát, a legrégebbi tárgyunk hétezer éves, a legfiatalabb pedig ezerötszáz” – mesélte a péntek déli megnyitón Szőcs Péter múzeumigazgató, aki szerint a határ mentén feltárt felbecsülhetetlen eszmei értékkel bíró aranytárgyakat kizárólag csak a szuperbiztos páncélteremben lehet megtekinteni.

Az intézményvezető szerint a magyarországi múzeummal folyamatosan vannak határon átnyúló pályázati programjaik. A régészeti kutatások mellett folyamatosan tényfeltárási munkák és műemlék-felújítási projektek szerepelnek a közös tervekben, amelyekbe nemcsak magyarországi, hanem kárpátaljai partnerek is bekapcsolódnak. Szőcs szerint nagyon fontos, hogy ebben a határ közeli régióban közös terminológiát alakítsanak ki, mert a régészeti leletegyüttesek nagy részét keresztezik az újkori határok.

„Géták, dákok, szabaddákok és vandálok laktak ezen a területen. A mostani tárlaton megtekinthető használati tárgyak nagy része az ő tulajdonuk volt. Romániai oldalon a feltárásokat Pete, Halmi, Csanálos és Börvely községek határában folytattuk. Március végétől azt szeretnénk, ha ez a kiállítás minden olyan településre eljutna, ahonnan tárgyak származnak.

Fontos, hogy az ott élők megismerjék azt a sok száz, esetleg ezer éve letűnt világot, amelyik a közelükben létezett, és amelyik fölött tulajdonképpen naponta eljárnak – tette hozzá Gindele Róbert, a múzeum régészeti részlegének vezetője.– Megtudhatják többek között azt is, miért találtunk egy római kori házban lándzsahegyet. Ilyesmit általában temetőkben szoktunk feltárni, de ezen a kiállításon olyan hegy szerepel, amit egy paticsfal alól szedtünk ki. Ez beigazolni látszik azt a legendát, ami szerint a harcos családfő háborúba indultával egy dárdát támasztott a ház egyik belső falához, ami távollétében az ő személyét, tekintélyét reprezentálta, mintegy fegyelmet tartva az otthon maradott családtagok között.”

A megnyitó után egymást követték az olyan iskolai csoportok, amelyek a tárlat nézegetése közben, tanári kísérettel, nyílt történelemórát tartottak. „Nagyon érdekes a kiállított anyag, és ha lehet, nyáron én is szeretnék részt venni valamilyen régészeti ásatáson” – vallotta be szemlélődés közben lapunknak egy középiskolás diák.

Az üvegszekrények értékes mindennapi és rituális edényeket, lándzsahegyeket, ezüst pénzérméket, csontfésűket és ruhadíszeket rejtenek magukban. „Egy római kori, barbárok által hamisított ezüstérménk is van, ami bizonyíthatóan eltér az eredetitől, de abban az időszakban, különösen a birodalmi központtól ennyire távol, a különbség valószínűleg senkinek sem tűnt fel” – részletezte a Krónikának Gindele. Szőcs Péter szerint olyan értékes leletanyagot találtak a Szatmár megyei ásatásokon, amelyek megkerülhetetlenek az európai régészeti leírások szempontjából. Terv szerint a feltárásokról még idén háromkötetes munka jelenik meg, ami a partiumi leletekről magyar, román, német és angol nyelven számol majd be.