
Az Európai Bizottság szakembereinek döntése értelmében tizennégy romániai város – Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Gyulafehérvár, Arad, Bákó, Nagybánya, Brassó, Brăila, Bukarest, Craiova, Iaşi és Suceava – pályázata versenyezhet az Európa kulturális fővárosa 2021 címért – közölte pénteken a kulturális minisztérium.
2015. október 25., 15:462015. október 25., 15:46
December 7–10. között döntenek arról, hogy mely városok jutnak be a második fordulóba, és jövő szeptemberben derül ki, hogy közülük melyik lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben.
A minisztérium sajtóközleményében Ionuţ Vulpescu kulturális miniszter örvendetesnek nevezte, hogy a pályázó városok felismerték, a kultúra egyre inkább a gazdasági fellendülés eszközévé válik, és a győztes várost támogatni fogja a szaktárca.
A miniszter úgy fogalmazott, kellemes meglepetés, hogy az illető városok önkormányzata és a helyi lakosság is milyen nagy mértékben érdekelt a cím megszerzésében. Rámutatott, az, hogy ilyen sok város szeretne a kontinens kulturális fővárosa lenni, azt is jelzi, hogy a kezdeményezés nagy sikernek örvend Romániában, a kulturális sokszínűségnek ugyanakkor kulcsszerepe van a projekt megvalósításában.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre, ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Romániában eddig csak Nagyszebennek nyílt erre lehetősége 2007-ben.
A címet minden évben két városnak ítélik oda, előre meghatározott országokból. Így például idén a belgiumi Mons és a csehországi Plzeň Európa kulturális fővárosa, jövőre pedig a spanyolországi Donostia-San Sebastián és a lengyelországi Wrocław osztozik a címen. Hat év múlva, 2021-ben a romániai nyertes mellett Görögország egyik városa birtokolja majd a címet.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!