Az Európai Bizottság szakembereinek döntése értelmében tizennégy romániai város – Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Gyulafehérvár, Arad, Bákó, Nagybánya, Brassó, Brăila, Bukarest, Craiova, Iaşi és Suceava – pályázata versenyezhet az Európa kulturális fővárosa 2021 címért – közölte pénteken a kulturális minisztérium.
2015. október 25., 15:462015. október 25., 15:46
December 7–10. között döntenek arról, hogy mely városok jutnak be a második fordulóba, és jövő szeptemberben derül ki, hogy közülük melyik lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben.
A minisztérium sajtóközleményében Ionuţ Vulpescu kulturális miniszter örvendetesnek nevezte, hogy a pályázó városok felismerték, a kultúra egyre inkább a gazdasági fellendülés eszközévé válik, és a győztes várost támogatni fogja a szaktárca.
A miniszter úgy fogalmazott, kellemes meglepetés, hogy az illető városok önkormányzata és a helyi lakosság is milyen nagy mértékben érdekelt a cím megszerzésében. Rámutatott, az, hogy ilyen sok város szeretne a kontinens kulturális fővárosa lenni, azt is jelzi, hogy a kezdeményezés nagy sikernek örvend Romániában, a kulturális sokszínűségnek ugyanakkor kulcsszerepe van a projekt megvalósításában.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre, ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Romániában eddig csak Nagyszebennek nyílt erre lehetősége 2007-ben.
A címet minden évben két városnak ítélik oda, előre meghatározott országokból. Így például idén a belgiumi Mons és a csehországi Plzeň Európa kulturális fővárosa, jövőre pedig a spanyolországi Donostia-San Sebastián és a lengyelországi Wrocław osztozik a címen. Hat év múlva, 2021-ben a romániai nyertes mellett Görögország egyik városa birtokolja majd a címet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!