Az Európai Bizottság szakembereinek döntése értelmében tizennégy romániai város – Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Gyulafehérvár, Arad, Bákó, Nagybánya, Brassó, Brăila, Bukarest, Craiova, Iaşi és Suceava – pályázata versenyezhet az Európa kulturális fővárosa 2021 címért – közölte pénteken a kulturális minisztérium.
2015. október 25., 15:462015. október 25., 15:46
December 7–10. között döntenek arról, hogy mely városok jutnak be a második fordulóba, és jövő szeptemberben derül ki, hogy közülük melyik lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben.
A minisztérium sajtóközleményében Ionuţ Vulpescu kulturális miniszter örvendetesnek nevezte, hogy a pályázó városok felismerték, a kultúra egyre inkább a gazdasági fellendülés eszközévé válik, és a győztes várost támogatni fogja a szaktárca.
A miniszter úgy fogalmazott, kellemes meglepetés, hogy az illető városok önkormányzata és a helyi lakosság is milyen nagy mértékben érdekelt a cím megszerzésében. Rámutatott, az, hogy ilyen sok város szeretne a kontinens kulturális fővárosa lenni, azt is jelzi, hogy a kezdeményezés nagy sikernek örvend Romániában, a kulturális sokszínűségnek ugyanakkor kulcsszerepe van a projekt megvalósításában.
Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre, ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Romániában eddig csak Nagyszebennek nyílt erre lehetősége 2007-ben.
A címet minden évben két városnak ítélik oda, előre meghatározott országokból. Így például idén a belgiumi Mons és a csehországi Plzeň Európa kulturális fővárosa, jövőre pedig a spanyolországi Donostia-San Sebastián és a lengyelországi Wrocław osztozik a címen. Hat év múlva, 2021-ben a romániai nyertes mellett Görögország egyik városa birtokolja majd a címet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!