Mircea Cărtărescu és verseskötetét magyar nyelvre átültető Visky András Csíkszeredában
Fotó: Borbély Fanni
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
2024. július 19., 14:582024. július 19., 14:58
Az 1956-ban Bukarestben született szerzőnek a Ne kiáltsd sohasem segítség című kötetét mutatták be, amelyet a Kossuth-díjas Visky András kolozsvári író, drámaíró ültetett át magyarra, és a Bookart Kiadó jelentette meg Csíkszeredában – számolt be a román nyelvű Agerpres. A bemutatót a csíki városháza dísztermében tartották számos magyar és román olvasó jelenlétében. Az eseményt Hajdu Áron, a Bookart Kiadó igazgatója szervezte, aki elmondta,
Mircea Cărtărescu a Visky Andrással folytatott beszélgetésen bevallotta, hogy
Fotó: Borbély Fanni
„Ez a könyvnek eddig ez az egyetlen fordítása. Magam is haboztam, hogy engedélyezzek fordításokat, de ezt a mostanit a legnagyobb örömmel fogadtam. Mert ez magyar fordítás. Nagy tisztelője vagyok a magyar kultúrának és irodalomnak. Mint meséltem a barátaimnak, volt szerencsém találkozni nagyszerű, nagyszerű kortárs magyar írókkal. Ezért is kiváltság számomra, hogy magyarra fordították a kötetet” – mondta Mircea Cărtărescu.
Elhangzott,
„Ekkor még az ember számára minden csoda, minden adott és semmi sem magyarázható. Magának kell megtalálnia mindennek az elképzelt magyarázatát – ezért mindig is költőnek tartottam magam, és a bennem élő prózaíró óriási adósa a költőnek” – mondta Mircea Cărtărescu.
Arról is beszélt, hogy pályája elején legalább tíz évig költő volt, majd „egyetlen nap, egyetlen gondolattal” úgy döntött, hogy abbahagyja a versírást, mert úgy érezte, hogy az korlátozza, beszűkíti őt.
Most úgy gondolom, hogy túl azon a tényen, hogy mindig is költő voltam, és soha nem voltam semmi más, a próza, amit két évvel ezelőttig írtam – amikor az utolsó prózakötetem megjelent –, még mindig költészet. Csak másképp megírt költészet” – fogalmazott a szerző. Magyarra fordított verseskötetéről elárulta, hogy a világjárvány idején írta, és meglepte, hogy 30 év után újra verset ír, amit „egy belső, sötét erő” diktált neki.
„Covid-kötetnek tekintettem. Ez a könyv a pandémia idején íródott, akkor, amikor magam is elkaptam a betegséget, mint sokan mások. Egyszer csak elkezdtem verseket írni, és a költészet úgy kezdett áradni belőlem, mint a víz a vízcsapon” – mondta az alkotó.
Visky András bevallotta, hogy „Mircea Cărtărescu lelkes olvasója”, és azután döntött a kötet lefordítása mellett, hogy betért egy kolozsvári könyvesboltba, meglátta és olvasni kezdte.
A csíkszeredai városháza dísztermében tartották a bemutatót
Fotó: Borbély Fanni
„Nem vagyok elkötelezett műfordító, író és drámaíró vagyok, de abban a pillanatban, amikor ez a könyv olyan erősen megragadott, biztos voltam benne, hogy lefordítom az egész könyvet, és úgy fordítottam le, hogy nem beszéltem egyetlen kiadóval sem, utána kezdtem el a tárgyalást a Bookarttal” – mondta Visky András.
és már terjesztik a magyar kulturális közegben, októberben Budapesten mutatják be.
2023-ban a Jelenkor Kiadónál jelent meg a Szolenoid című, amely az 1960-80-as évek szocialista Romániájának valóságába ágyazott történet.
2007-ben a Jelenkornál jelent meg a Miért szeretjük a nőket?, amely „az író őszinte hódolata a nőknek; minden érdek nélkül: csakis azért, mert nők.” 2004-ben a Gondolat-Infonia kiadó gondozásában látott napvilágot a Lulu című könyv, amelyben „megelevenedik a romániai rockandroll, a hipszter-évek, az író hajmeresztő, színes, szélesvásznú éjszakai látomásain keresztül”.
amelynek francia kiadása 1992-ben az év legjobb külföldi könyve lett. A gyermekkorba visszavivő álmok és fantáziák kozmológiai dimenziókkal szövődnek egybe ebben a különös, eredeti és szabad alkotásban.
Mircea Cărtărescu, Ne kiáltsd sohasem segítség című kötetének bemutatóját tartották csütörtökön a csíkszeredai polgármesteri hivatalban. Az eseményen Visky András író és műfordító beszélgetett Cărtărescuval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!