
Mircea Cărtărescu és verseskötetét magyar nyelvre átültető Visky András Csíkszeredában
Fotó: Borbély Fanni
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
2024. július 19., 14:582024. július 19., 14:58
Az 1956-ban Bukarestben született szerzőnek a Ne kiáltsd sohasem segítség című kötetét mutatták be, amelyet a Kossuth-díjas Visky András kolozsvári író, drámaíró ültetett át magyarra, és a Bookart Kiadó jelentette meg Csíkszeredában – számolt be a román nyelvű Agerpres. A bemutatót a csíki városháza dísztermében tartották számos magyar és román olvasó jelenlétében. Az eseményt Hajdu Áron, a Bookart Kiadó igazgatója szervezte, aki elmondta,
Mircea Cărtărescu a Visky Andrással folytatott beszélgetésen bevallotta, hogy
Fotó: Borbély Fanni
„Ez a könyvnek eddig ez az egyetlen fordítása. Magam is haboztam, hogy engedélyezzek fordításokat, de ezt a mostanit a legnagyobb örömmel fogadtam. Mert ez magyar fordítás. Nagy tisztelője vagyok a magyar kultúrának és irodalomnak. Mint meséltem a barátaimnak, volt szerencsém találkozni nagyszerű, nagyszerű kortárs magyar írókkal. Ezért is kiváltság számomra, hogy magyarra fordították a kötetet” – mondta Mircea Cărtărescu.
Elhangzott,
„Ekkor még az ember számára minden csoda, minden adott és semmi sem magyarázható. Magának kell megtalálnia mindennek az elképzelt magyarázatát – ezért mindig is költőnek tartottam magam, és a bennem élő prózaíró óriási adósa a költőnek” – mondta Mircea Cărtărescu.
Arról is beszélt, hogy pályája elején legalább tíz évig költő volt, majd „egyetlen nap, egyetlen gondolattal” úgy döntött, hogy abbahagyja a versírást, mert úgy érezte, hogy az korlátozza, beszűkíti őt.
Most úgy gondolom, hogy túl azon a tényen, hogy mindig is költő voltam, és soha nem voltam semmi más, a próza, amit két évvel ezelőttig írtam – amikor az utolsó prózakötetem megjelent –, még mindig költészet. Csak másképp megírt költészet” – fogalmazott a szerző. Magyarra fordított verseskötetéről elárulta, hogy a világjárvány idején írta, és meglepte, hogy 30 év után újra verset ír, amit „egy belső, sötét erő” diktált neki.
„Covid-kötetnek tekintettem. Ez a könyv a pandémia idején íródott, akkor, amikor magam is elkaptam a betegséget, mint sokan mások. Egyszer csak elkezdtem verseket írni, és a költészet úgy kezdett áradni belőlem, mint a víz a vízcsapon” – mondta az alkotó.
Visky András bevallotta, hogy „Mircea Cărtărescu lelkes olvasója”, és azután döntött a kötet lefordítása mellett, hogy betért egy kolozsvári könyvesboltba, meglátta és olvasni kezdte.
A csíkszeredai városháza dísztermében tartották a bemutatót
Fotó: Borbély Fanni
„Nem vagyok elkötelezett műfordító, író és drámaíró vagyok, de abban a pillanatban, amikor ez a könyv olyan erősen megragadott, biztos voltam benne, hogy lefordítom az egész könyvet, és úgy fordítottam le, hogy nem beszéltem egyetlen kiadóval sem, utána kezdtem el a tárgyalást a Bookarttal” – mondta Visky András.
és már terjesztik a magyar kulturális közegben, októberben Budapesten mutatják be.
2023-ban a Jelenkor Kiadónál jelent meg a Szolenoid című, amely az 1960-80-as évek szocialista Romániájának valóságába ágyazott történet.
2007-ben a Jelenkornál jelent meg a Miért szeretjük a nőket?, amely „az író őszinte hódolata a nőknek; minden érdek nélkül: csakis azért, mert nők.” 2004-ben a Gondolat-Infonia kiadó gondozásában látott napvilágot a Lulu című könyv, amelyben „megelevenedik a romániai rockandroll, a hipszter-évek, az író hajmeresztő, színes, szélesvásznú éjszakai látomásain keresztül”.
amelynek francia kiadása 1992-ben az év legjobb külföldi könyve lett. A gyermekkorba visszavivő álmok és fantáziák kozmológiai dimenziókkal szövődnek egybe ebben a különös, eredeti és szabad alkotásban.

Mircea Cărtărescu, Ne kiáltsd sohasem segítség című kötetének bemutatóját tartották csütörtökön a csíkszeredai polgármesteri hivatalban. Az eseményen Visky András író és műfordító beszélgetett Cărtărescuval.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!