
Fotó: Biró István
2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
Óhatatlanul előnyt élveznek, akik utolsókként kerülnek sorra, hiszen a zenekari árokban izzadó versenyző munkáját a többiek partitúrát lapozgatva kísérik a nézőtéren. Nemcsak a versenytársak készülnek így fel, hanem néhányan a selejtezők során kipontozottak közül is – ha már eljöttek Kolozsvárra, érdemes belekóstolniuk alaposabban a külföldön nem túl gyakran színpadra kerülő Bartók-műbe.
A döntő európai résztvevőin – a francia Patrick Baton, a brit Stephen Ellery – kívül két japán dirigens, Koicsiro Kanno és Naotaka Tacsibana, valamint két amerikai karmester, Myron Romanul és a két évvel ezelőtti, első versenyen szintén döntőbe jutott Paul Mauffray verseng a fődíjért. A megmérettetésre összesen harminchatan jelentkeztek a világ minden tájáról, azonban egyetlen román és magyar versenyző sem volt köztük.
„Mi kell ahhoz, hogy egy karmester jól kommunikáljon a zenekarral? Elsősorban szakmai ismeretek, a kotta magas fokú elsajátítása. Stílusérzékkel is kell rendelkeznie, és bizonyos adottságokkal, hiszen van, akinek nem áll jól a kezében a pálca. Szuggesztívnek kell lennie, az egyénisége tükröződjék a mozdulataiban” – foglalta össze az elvárásokat Barabás Sándor koncertmester. Szerinte a két évvel ezelőtti verseny hasznára vált a csapatnak, ezúttal rugalmasabban alkalmazkodtak a műveket különböző szemléletmód alapján értelmező, más-más temperamentumú és felkészültségű karmesterekhez. Hary Béla, a kolozsvári opera karmestere, a zsűri tagja szerint az utóbbi feltételnek eleget tettek a jelentkezők, akiknek öt partitúrából kellett alaposan felkészülniük: a Traviatából, a Sámson és Delilából, a Bajazzókból, a Toscából és A kékszakállú herceg várából. „Meglehetősen szubjektív dolog a versenyzők rangsorolása, hiszen nem számokban mérhető teljesítményekről van szó” – tette hozzá.
A három nyertes vasárnap 17 órától Verdi Traviatája egy-egy felvonását vezényli, az előadást követően adják át a díjakat. A mindkét kezét magasba emelő karmestert ábrázoló szobrocskát a tavalyelőtti győztes, a francia Didier Lucchesi adja át.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.