Elek Judit: „azért lettem filmrendező, hogy el tudjam mondani azt, amit látok magam körül, azt, amit megéltem”
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál életműdíjjal tiszteleg Elek Judit magyarországi filmrendező, forgatókönyvíró előtt.
2024. július 06., 14:542024. július 06., 14:54
A július 17–21. között rendezendő fesztivál keretében levetítik Elek Judit három filmjét, amelyek a Nemzeti Filmintézet – Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában kerültek felújításra – közölte a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest. Az intézet 2024-ben is folytatja a klasszikus magyar filmek restaurált változatainak bemutatását.
Sziget a Szárazföldön (1969), Majd holnap (1980) és Mária-nap (1984), mely filmek július 17-21. között a temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál programjába is bekerültek.
A Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában folyamatosan kerülnek felújításra a magyar filmörökség gyöngyszemei. Ezen restaurált filmalkotások közül rendszeresen mutatnak be a Bukaresti Magyar Filmhéten, mely vetítésekkel a Magyar Filmarchívum munkáját szeretnék kiemelni. 2022-ben elindítottak egy felújított klasszikus magyar filmek sorozatot rendezői retrospektív vetítések formájában.
Fényes szelek (1969), Még kér a nép (1972) és Szerelmem, Elektra (1974) , majd 2023-ban Szabó István kultikus trilógiáját: Mephisto (1981), Redl ezredes (1985) és Hanussen (1988) ugyancsak a román fővárosban és Temesváron.
Elek Judit (sz. 1937, Budapest) Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró 1956–1961 között a budapesti Filmművészeti Főiskolán, Máriássy Félix vezette rendezői osztályban tanult. Pályáját játékfilmek asszisztenseként, dramaturgjaként és híradórendezőként kezdte, majd rendezőként készített egyaránt dokumentum- és játékfilmeket is.
a Kritikusok hete szekcióban. Az 1970-es években sikeres dokumentumfilmeket készített (Isten mezején, 1973; Egyszerű történet, 1975). Az 1980-as évektől kezdve történelmi filmeket rendezett (Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében, 1980; Tutajosok, 1989). A Mária-nap (1984) című filmjének 1984-ben a Cannes-i filmfesztiválon volt a bemutatója az Un certain régard szekcióban. Az 1990-es években zsidó témájú filmeket forgatott (Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete, 1995; Egy szabad ember – Fisch Ernő élete, 1996; Visszatérés, 2011). Tabutörő dokumentum és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat.
Elek Judit: „továbbá azért csinálok filmet, mert szükségem van rá, hogy szeressenek”
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Az NFI Filmarchívum a rendezőnő 85. születésnapja alkalmából felújította az életmű fontos darabjait. Ezekből 2023-ban a cannes-i filmfesztiválon vetítették a 4K-ban restaurált Sziget a szárazföldön című filmjét a Cannes Classics szekcióban, ezt megelőzően pedig 2023 januárjában a rotterdami nemzetközi filmfesztiválon az addig restaurált összes filmjéből (18 film) retrospektív vetítést szerveztek, majd 2024 márciusában a francia filmarchívum, a párizsi Cinematéque française-ben vetítették hat restaurált filmjét. 2022-ben a New York-i MoMA Nemzetközi Filmfesztivál beharangozójaként vetítették a Sziget a szárazföldön című filmjét a New York-i Modern Művészetek Múzeumban (MoMA).
1986-ban a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki. Munkásságát 1987-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „az elesettek és kirekesztettek sorsa iránti aggodalmat és mélységes humanizmust tükröző sokoldalú művészi munkássága elismeréseként”. 2009-ben a Magyar Mozgókép Mestere címben részesült. 2018-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége film-és tévékritikusi szakosztályának életműdíjával tüntették ki.
Elek Judit így vall munkásságáról, filmjeiről:
ahol mindig más a hatalom, mint amit igazságosnak és jónak szeretnének az emberek, de belenyugszanak, mert úgy hiszik, hogy ez a világ rendje. Én meg, mint egy női Don Quijote, harcolok a szélmalommal, nem nyugszom bele, és remélem, így is fogok meghalni. Talán csak még egy motivációs tényezőt tennék hozzá ehhez: azt tapasztalom hatvan év munkája után, hogy a legrégebbi filmem is él és hat az emberekre, ha van alkalmuk, hogy megnézzék. Továbbá azért csinálok filmet, mert szükségem van rá, hogy szeressenek; és a filmjeimmel talán el tudom érni, hogy olyan emberek is szeressenek, akik sohase találkoztak velem személyesen.”
Életműdíjat kapott Bocsárdi László rendező, Tompa Gábor pedig a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál szervezéséért vehetett át elismerést a hétfő esti UNITER-gálán, amelyet Temesváron tartottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!