Elek Judit: „azért lettem filmrendező, hogy el tudjam mondani azt, amit látok magam körül, azt, amit megéltem”
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál életműdíjjal tiszteleg Elek Judit magyarországi filmrendező, forgatókönyvíró előtt.
2024. július 06., 14:542024. július 06., 14:54
A július 17–21. között rendezendő fesztivál keretében levetítik Elek Judit három filmjét, amelyek a Nemzeti Filmintézet – Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában kerültek felújításra – közölte a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest. Az intézet 2024-ben is folytatja a klasszikus magyar filmek restaurált változatainak bemutatását.
Sziget a Szárazföldön (1969), Majd holnap (1980) és Mária-nap (1984), mely filmek július 17-21. között a temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál programjába is bekerültek.
A Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában folyamatosan kerülnek felújításra a magyar filmörökség gyöngyszemei. Ezen restaurált filmalkotások közül rendszeresen mutatnak be a Bukaresti Magyar Filmhéten, mely vetítésekkel a Magyar Filmarchívum munkáját szeretnék kiemelni. 2022-ben elindítottak egy felújított klasszikus magyar filmek sorozatot rendezői retrospektív vetítések formájában.
Fényes szelek (1969), Még kér a nép (1972) és Szerelmem, Elektra (1974) , majd 2023-ban Szabó István kultikus trilógiáját: Mephisto (1981), Redl ezredes (1985) és Hanussen (1988) ugyancsak a román fővárosban és Temesváron.
Elek Judit (sz. 1937, Budapest) Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró 1956–1961 között a budapesti Filmművészeti Főiskolán, Máriássy Félix vezette rendezői osztályban tanult. Pályáját játékfilmek asszisztenseként, dramaturgjaként és híradórendezőként kezdte, majd rendezőként készített egyaránt dokumentum- és játékfilmeket is.
a Kritikusok hete szekcióban. Az 1970-es években sikeres dokumentumfilmeket készített (Isten mezején, 1973; Egyszerű történet, 1975). Az 1980-as évektől kezdve történelmi filmeket rendezett (Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében, 1980; Tutajosok, 1989). A Mária-nap (1984) című filmjének 1984-ben a Cannes-i filmfesztiválon volt a bemutatója az Un certain régard szekcióban. Az 1990-es években zsidó témájú filmeket forgatott (Mondani a mondhatatlant – Elie Wiesel üzenete, 1995; Egy szabad ember – Fisch Ernő élete, 1996; Visszatérés, 2011). Tabutörő dokumentum és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat.
Elek Judit: „továbbá azért csinálok filmet, mert szükségem van rá, hogy szeressenek”
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Az NFI Filmarchívum a rendezőnő 85. születésnapja alkalmából felújította az életmű fontos darabjait. Ezekből 2023-ban a cannes-i filmfesztiválon vetítették a 4K-ban restaurált Sziget a szárazföldön című filmjét a Cannes Classics szekcióban, ezt megelőzően pedig 2023 januárjában a rotterdami nemzetközi filmfesztiválon az addig restaurált összes filmjéből (18 film) retrospektív vetítést szerveztek, majd 2024 márciusában a francia filmarchívum, a párizsi Cinematéque française-ben vetítették hat restaurált filmjét. 2022-ben a New York-i MoMA Nemzetközi Filmfesztivál beharangozójaként vetítették a Sziget a szárazföldön című filmjét a New York-i Modern Művészetek Múzeumban (MoMA).
1986-ban a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki. Munkásságát 1987-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „az elesettek és kirekesztettek sorsa iránti aggodalmat és mélységes humanizmust tükröző sokoldalú művészi munkássága elismeréseként”. 2009-ben a Magyar Mozgókép Mestere címben részesült. 2018-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége film-és tévékritikusi szakosztályának életműdíjával tüntették ki.
Elek Judit így vall munkásságáról, filmjeiről:
ahol mindig más a hatalom, mint amit igazságosnak és jónak szeretnének az emberek, de belenyugszanak, mert úgy hiszik, hogy ez a világ rendje. Én meg, mint egy női Don Quijote, harcolok a szélmalommal, nem nyugszom bele, és remélem, így is fogok meghalni. Talán csak még egy motivációs tényezőt tennék hozzá ehhez: azt tapasztalom hatvan év munkája után, hogy a legrégebbi filmem is él és hat az emberekre, ha van alkalmuk, hogy megnézzék. Továbbá azért csinálok filmet, mert szükségem van rá, hogy szeressenek; és a filmjeimmel talán el tudom érni, hogy olyan emberek is szeressenek, akik sohase találkoztak velem személyesen.”
Életműdíjat kapott Bocsárdi László rendező, Tompa Gábor pedig a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál szervezéséért vehetett át elismerést a hétfő esti UNITER-gálán, amelyet Temesváron tartottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!