A Szatmárnémeti Északi Színház helyzetét is orvosolná az RMDSZ-es törvénytervezet
Fotó: Harag.eu
Elfogadta a szenátus Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénytervezetét, mely szerint a közepes és kisvárosok esetében a művelődési intézmények – színházak, bábszínházak – munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Ha a képviselőház is jóváhagyja a tervezetet, az önkormányzatok lehetőséget kapnak, hogy új munkaerőt alkalmazzanak a költségvetés függvényében.
2021. december 30., 13:222021. december 30., 13:22
2021. december 30., 13:222021. december 30., 13:22
A személyi jövedelemadó két százalékából létrehozott kulturális alap anyagi szempontból tehermentesítette a színházakat fenntartó önkormányzatokat, ám továbbra is gondot jelent, hogy a művelődési intézmények munkatársai beleszámítanak az alkalmazottaik összlétszámába, és kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztató keretében kifejtette, a kulturális alap létrehozásával három évtizedes igazságtalanságnak vetettek véget.
Az elmúlt harminc év pénzügyi igazságtalansága volt, hogy az olyan gazdag városok, mint Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár színházait, operáit és filharmóniáit az állam finanszírozta, miközben
Antal Árpád szemléltetésképpen elmondta, az elmúlt 15 évben a kolozsvári kulturális intézményeket mintegy 300 millió euróból tartotta fenn az állam, miközben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat saját költségvetéséből 25–30 millió eurót költött művelődési intézményei fenntartására. Idén ez a hátrányos megkülönböztetés valamelyest megszűnt a kulturális alap létrehozásával, ebből a Kovászna megyei város önkormányzata 8 millió lejt kapott, ami a Tamási Áron és az Andrei Mureșanu színházak költségvetésének kétharmada. Azonban
Ezt a helyzetet próbálja feloldani Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénykezdeményezése, ami arról szól, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Minden év elején a prefektúra közli, hogy egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Ha a fenntartásában színházak vannak, akkor ezek munkatársait is beleszámolják az összlétszámba, és annyival kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken – részletezte a politikus. Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és az alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik.
Közben például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat összes alkalmazottjának egyharmada a magyar és a román színháznál, valamint a bábszínháznál dolgozik. A törvénytervezet arra vonatkozik, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele a keretbe, annál is inkább, mert ehhez hasonló esetre van már precedens, ugyanis az önkormányzat fenntartásában működő intézményeknél az egészségügyi, szociális, oktatási szakemberek is kivételnek számítanak.
– szögezte le Miklós Zoltán. Hozzátette, nem volna tanácsos oda eljutni, hogy egy városvezetésnek mérlegelnie kelljen, hogy csökkentse a színházi alkalmazottak számát, ha például több pályázatíróra van szüksége ahhoz, hogy fejlessze a települést. A tervezetet a szenátus jóváhagyta, a képviselőház bizottságaiban következik a vita. Ha megszavazzák, lehetőség nyílik arra, hogy ezekben a városokban, ha szükséges, még alkalmazzanak munkaerőt a költségvetés függvényében, nem túlméretezve az apparátust – szögezte le Miklós Zoltán.
Ismét pénzügyi támogatást kap a jövedelemadó két százalékából az önkormányzatok alárendeltségében működő több tucat kulturális intézmény a szerdai kormányhatározat értelmében – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!