Tehermentesítenék a színházak fenntartóit: a törvénytervezet új munkaerő alkalmazását tenné lehetővé az önkormányzatoknak

Hátrányban a színházakat fenntartó önkormányzatok

Antal Árpád szemléltetésképpen elmondta, az elmúlt 15 évben a kolozsvári kulturális intézményeket mintegy 300 millió euróból tartotta fenn az állam, miközben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat saját költségvetéséből 25–30 millió eurót költött művelődési intézményei fenntartására. Idén ez a hátrányos megkülönböztetés valamelyest megszűnt a kulturális alap létrehozásával, ebből a Kovászna megyei város önkormányzata 8 millió lejt kapott, ami a Tamási Áron és az Andrei Mureșanu színházak költségvetésének kétharmada. Azonban

Ezt a helyzetet próbálja feloldani Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénykezdeményezése, ami arról szól, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Minden év elején a prefektúra közli, hogy egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Ha a fenntartásában színházak vannak, akkor ezek munkatársait is beleszámolják az összlétszámba, és annyival kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken – részletezte a politikus. Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és az alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik.

Nagyobb mozgástér az alkalmazások terén

Közben például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat összes alkalmazottjának egyharmada a magyar és a román színháznál, valamint a bábszínháznál dolgozik. A törvénytervezet arra vonatkozik, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele a keretbe, annál is inkább, mert ehhez hasonló esetre van már precedens, ugyanis az önkormányzat fenntartásában működő intézményeknél az egészségügyi, szociális, oktatási szakemberek is kivételnek számítanak.

– szögezte le Miklós Zoltán. Hozzátette, nem volna tanácsos oda eljutni, hogy egy városvezetésnek mérlegelnie kelljen, hogy csökkentse a színházi alkalmazottak számát, ha például több pályázatíróra van szüksége ahhoz, hogy fejlessze a települést. A tervezetet a szenátus jóváhagyta, a képviselőház bizottságaiban következik a vita. Ha megszavazzák, lehetőség nyílik arra, hogy ezekben a városokban, ha szükséges, még alkalmazzanak munkaerőt a költségvetés függvényében, nem túlméretezve az apparátust – szögezte le Miklós Zoltán.

korábban írtuk

Számos erdélyi magyar színház jelentős támogatást kap a jövedelemadóból

Ismét pénzügyi támogatást kap a jövedelemadó két százalékából az önkormányzatok alárendeltségében működő több tucat kulturális intézmény a szerdai kormányhatározat értelmében  – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter.