A Szatmárnémeti Északi Színház helyzetét is orvosolná az RMDSZ-es törvénytervezet
Fotó: Harag.eu
Elfogadta a szenátus Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénytervezetét, mely szerint a közepes és kisvárosok esetében a művelődési intézmények – színházak, bábszínházak – munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Ha a képviselőház is jóváhagyja a tervezetet, az önkormányzatok lehetőséget kapnak, hogy új munkaerőt alkalmazzanak a költségvetés függvényében.
2021. december 30., 13:222021. december 30., 13:22
A személyi jövedelemadó két százalékából létrehozott kulturális alap anyagi szempontból tehermentesítette a színházakat fenntartó önkormányzatokat, ám továbbra is gondot jelent, hogy a művelődési intézmények munkatársai beleszámítanak az alkalmazottaik összlétszámába, és kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztató keretében kifejtette, a kulturális alap létrehozásával három évtizedes igazságtalanságnak vetettek véget.
Az elmúlt harminc év pénzügyi igazságtalansága volt, hogy az olyan gazdag városok, mint Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár színházait, operáit és filharmóniáit az állam finanszírozta, miközben
Antal Árpád szemléltetésképpen elmondta, az elmúlt 15 évben a kolozsvári kulturális intézményeket mintegy 300 millió euróból tartotta fenn az állam, miközben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat saját költségvetéséből 25–30 millió eurót költött művelődési intézményei fenntartására. Idén ez a hátrányos megkülönböztetés valamelyest megszűnt a kulturális alap létrehozásával, ebből a Kovászna megyei város önkormányzata 8 millió lejt kapott, ami a Tamási Áron és az Andrei Mureșanu színházak költségvetésének kétharmada. Azonban
Ezt a helyzetet próbálja feloldani Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénykezdeményezése, ami arról szól, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Minden év elején a prefektúra közli, hogy egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Ha a fenntartásában színházak vannak, akkor ezek munkatársait is beleszámolják az összlétszámba, és annyival kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken – részletezte a politikus. Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és az alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik.
Közben például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat összes alkalmazottjának egyharmada a magyar és a román színháznál, valamint a bábszínháznál dolgozik. A törvénytervezet arra vonatkozik, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele a keretbe, annál is inkább, mert ehhez hasonló esetre van már precedens, ugyanis az önkormányzat fenntartásában működő intézményeknél az egészségügyi, szociális, oktatási szakemberek is kivételnek számítanak.
– szögezte le Miklós Zoltán. Hozzátette, nem volna tanácsos oda eljutni, hogy egy városvezetésnek mérlegelnie kelljen, hogy csökkentse a színházi alkalmazottak számát, ha például több pályázatíróra van szüksége ahhoz, hogy fejlessze a települést. A tervezetet a szenátus jóváhagyta, a képviselőház bizottságaiban következik a vita. Ha megszavazzák, lehetőség nyílik arra, hogy ezekben a városokban, ha szükséges, még alkalmazzanak munkaerőt a költségvetés függvényében, nem túlméretezve az apparátust – szögezte le Miklós Zoltán.
Ismét pénzügyi támogatást kap a jövedelemadó két százalékából az önkormányzatok alárendeltségében működő több tucat kulturális intézmény a szerdai kormányhatározat értelmében – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!