A Szatmárnémeti Északi Színház helyzetét is orvosolná az RMDSZ-es törvénytervezet
Fotó: Harag.eu
Elfogadta a szenátus Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénytervezetét, mely szerint a közepes és kisvárosok esetében a művelődési intézmények – színházak, bábszínházak – munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Ha a képviselőház is jóváhagyja a tervezetet, az önkormányzatok lehetőséget kapnak, hogy új munkaerőt alkalmazzanak a költségvetés függvényében.
2021. december 30., 13:222021. december 30., 13:22
A személyi jövedelemadó két százalékából létrehozott kulturális alap anyagi szempontból tehermentesítette a színházakat fenntartó önkormányzatokat, ám továbbra is gondot jelent, hogy a művelődési intézmények munkatársai beleszámítanak az alkalmazottaik összlétszámába, és kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztató keretében kifejtette, a kulturális alap létrehozásával három évtizedes igazságtalanságnak vetettek véget.
Az elmúlt harminc év pénzügyi igazságtalansága volt, hogy az olyan gazdag városok, mint Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár színházait, operáit és filharmóniáit az állam finanszírozta, miközben
Antal Árpád szemléltetésképpen elmondta, az elmúlt 15 évben a kolozsvári kulturális intézményeket mintegy 300 millió euróból tartotta fenn az állam, miközben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat saját költségvetéséből 25–30 millió eurót költött művelődési intézményei fenntartására. Idén ez a hátrányos megkülönböztetés valamelyest megszűnt a kulturális alap létrehozásával, ebből a Kovászna megyei város önkormányzata 8 millió lejt kapott, ami a Tamási Áron és az Andrei Mureșanu színházak költségvetésének kétharmada. Azonban
Ezt a helyzetet próbálja feloldani Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénykezdeményezése, ami arról szól, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Minden év elején a prefektúra közli, hogy egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Ha a fenntartásában színházak vannak, akkor ezek munkatársait is beleszámolják az összlétszámba, és annyival kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken – részletezte a politikus. Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és az alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik.
Közben például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat összes alkalmazottjának egyharmada a magyar és a román színháznál, valamint a bábszínháznál dolgozik. A törvénytervezet arra vonatkozik, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele a keretbe, annál is inkább, mert ehhez hasonló esetre van már precedens, ugyanis az önkormányzat fenntartásában működő intézményeknél az egészségügyi, szociális, oktatási szakemberek is kivételnek számítanak.
– szögezte le Miklós Zoltán. Hozzátette, nem volna tanácsos oda eljutni, hogy egy városvezetésnek mérlegelnie kelljen, hogy csökkentse a színházi alkalmazottak számát, ha például több pályázatíróra van szüksége ahhoz, hogy fejlessze a települést. A tervezetet a szenátus jóváhagyta, a képviselőház bizottságaiban következik a vita. Ha megszavazzák, lehetőség nyílik arra, hogy ezekben a városokban, ha szükséges, még alkalmazzanak munkaerőt a költségvetés függvényében, nem túlméretezve az apparátust – szögezte le Miklós Zoltán.
Ismét pénzügyi támogatást kap a jövedelemadó két százalékából az önkormányzatok alárendeltségében működő több tucat kulturális intézmény a szerdai kormányhatározat értelmében – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!