Tárlatvezető: Daniel István halotti címere

„Amikor egy nemesember meghalt, a címeréből többet elhelyeztek a ravatal körül valahol a halottas házban. Például Kolozsváron a Farkas utcai templomban kiállított címerek többsége is ilyen alkalomra készült. Ezek általában papírra vagy selyemre rajzolt és festett címerek, ritkább volt, hogy valamilyen fémre domborítsák őket” – magyarázta Zepeczaner Jenő történész, a múzeum igazgatója.

Daniel István fémből készült halotti címerének felső részébe a Daniel család címere van domborítva, alatta pedig egy felirat látható: INSIGNIA ILLUSTRISSIMI AC MAGNIFICI QUONDAM LIBERI BARONIS STEPHANI DANIEL DE VARGYAS INCL. SEDIS SICUL UDVARHELY SUPREMI JUDICIS REGII. NATI A. D. MDCLXXXIV. DENATI A.D. MDCCLXXIV. DIE XXIV. MARTII.

A család címere egy pajzson a nyakán nyíllal átlőtt hattyút ábrázol, a pajzs fölött egy sisak látható, rajta korona és két hattyúszárny, a sisakból kinőtt indák és levelek körülveszik a pajzsot. A múzeumigazgató elmondása szerint a pajzson ábrázolt hattyú valószínűleg a Bethlen-család két hattyújából az egyik, hiszen Bethlen Gábor adományozott címert kedves, hűséges emberének, Daniel Mihálynak, aki az ő követe volt a Portán. A Bethlenek címerén ugyanis két, egymással szemben álló hattyú látható, amelyeknek a nyaka egy nyíllal át van lőve.

„A múzeumban ez az egyetlen fémbe domborított címer, és ritkaság számba megy. Daniel István Udvarhelyszék királybírója volt Mária Terézia korában, erős kézzel vezette a széket, és erre utal a mondás, hogy „Isten az égben, Mária Terézia Bécsben és Daniel István a székben”” – mondta az intézmény vezetője. Mint mondta, valószínűleg a vargyasi Daniel-kastélyból került a címer az udvarhelyi múzeumba azt követően, hogy 1948-ban megsemmisítették a Daniel család könyvtárát és levéltárát.

„Daniel Gábor, az utolsó udvarhelyszéki főkirálybíró, majd főispán emlékirataival, egy útinaplójával és néhány könyvvel együtt hozta be valaki a címert a múzeumba. Próbáltam nyomozni utána, hogy ki lehetett az az ismeretlen rendes ember, aki kimentette ezeket a tűzből, de senki sem emlékezett rá” – mesélte Zepeczaner.

A címert a múzeumlátogatók nem láthatják, mert szekrénybe zárva tárolják, bár nem igényel különösebb kiállítási feltételeket, hiszen ezüstözött, így nem oxidálódik. Az igazgató elmondása szerint a műtárgyat azért tartják elzárva, mert nincs olyan kiállításuk, amelyiknek anyagába beilleszthetnék.

„Nem tudom, mennyi lehetne a címer ára a műkincspiacon, de az eszmei értéke felbecsülhetetlen. Mestermunka, még 1989 előtt Bukarestből visszajelezték, hogy rajta van a nemzeti kincsek listáján is. A múzeumi tárgyaknak ugyanis van egy ilyen kategóriája, és valamikor még miniszteri tanácsi határozattal nyilvánítottak különböző tárgyakat nemzeti kinccsé” – mondta a múzeumigazgató.