
Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 16., 11:012009. március 16., 11:01
Nem hasonlítható össze senkivel: egyszeri volt, és megismételhetetlen. Kiss Manyi még életében legendává vált” – hangzott el a Nagynéném, Kiss Manyi című dokumentumfilmben, amelyet Kolozsváron, a Szabédi-házban vendégeskedő Kiss Manyi-kiállítás megnyitóján tekinthettek meg az érdeklődők szombat délután.
Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora, a magyar Országos Színházművészeti Intézet referense elmondta: csaknem tíz éve dolgoznak azon, hogy a művésznő hagyatékát összegyűjtsék. A kutatás során előkerült magánlevelekből, bútorokból, jelmezekből, fényképekből állandó kiállítást alapítottak a szentkereszti Mikes-kúriában és Sümegen, Budapesten és Sepsiszentgyörgyön is közönség elé került már a színésznő fényképeiből és személyes tárgyaiból összeállított tárlat.
A Kolozsváron kiállított gyűjtemény teljesebb, ugyanis itt látható a művésznő hagyatékának egy része, amely korábban a Szabédi Emlékház állományába került. Mint azt Szebeni Zsuzsa is elmondta: a kolozsvári kiállítás gondolata régóta foglalkoztatta a hagyatékot gondozó szakembereket. Kiss Manyi ugyanis ebben a városban, Izsó Miklós színitanodájában sajátította el művészete alapjait, és Kolozsváron kezdte a pályáját 1926-ban.
„A másság szelleme a szülőföld szellemében rejlett, amit gyermekkorában szívott magába Zágonban. Kiss Manyi másképp gondolkodása, ami a korabeli, giccsbe hajló játékstílustól megkülönböztette, éppen ez a gondolkodás volt. A játékstílus lényege: minden élethelyzetben megtalálni az egyedi megoldást a sablonok használata helyett” – vélekedett Kötő József színháztörténész, aki szerint a színésznő egész életpályája során azt az életérzést sugározta, amelyet a hely szelleme beleplántált.
A színháztörténetben nem egyedülálló jelenség, hogy Budapest Erdélyből szerződtet stílusújító művészt – emlékeztetett a színháztörténész. Mint mondta, az elmúlt két évszázadban olyan jeles színészek kerültek Erdélyből a magyarországi színjátszásba, mint Jászai Mari és Dayka Margit, de itt kezdte pályafutását a Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór és a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, Paulay Ede rendező is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.