Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 16., 11:012009. március 16., 11:01
Nem hasonlítható össze senkivel: egyszeri volt, és megismételhetetlen. Kiss Manyi még életében legendává vált” – hangzott el a Nagynéném, Kiss Manyi című dokumentumfilmben, amelyet Kolozsváron, a Szabédi-házban vendégeskedő Kiss Manyi-kiállítás megnyitóján tekinthettek meg az érdeklődők szombat délután.
Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora, a magyar Országos Színházművészeti Intézet referense elmondta: csaknem tíz éve dolgoznak azon, hogy a művésznő hagyatékát összegyűjtsék. A kutatás során előkerült magánlevelekből, bútorokból, jelmezekből, fényképekből állandó kiállítást alapítottak a szentkereszti Mikes-kúriában és Sümegen, Budapesten és Sepsiszentgyörgyön is közönség elé került már a színésznő fényképeiből és személyes tárgyaiból összeállított tárlat.
A Kolozsváron kiállított gyűjtemény teljesebb, ugyanis itt látható a művésznő hagyatékának egy része, amely korábban a Szabédi Emlékház állományába került. Mint azt Szebeni Zsuzsa is elmondta: a kolozsvári kiállítás gondolata régóta foglalkoztatta a hagyatékot gondozó szakembereket. Kiss Manyi ugyanis ebben a városban, Izsó Miklós színitanodájában sajátította el művészete alapjait, és Kolozsváron kezdte a pályáját 1926-ban.
„A másság szelleme a szülőföld szellemében rejlett, amit gyermekkorában szívott magába Zágonban. Kiss Manyi másképp gondolkodása, ami a korabeli, giccsbe hajló játékstílustól megkülönböztette, éppen ez a gondolkodás volt. A játékstílus lényege: minden élethelyzetben megtalálni az egyedi megoldást a sablonok használata helyett” – vélekedett Kötő József színháztörténész, aki szerint a színésznő egész életpályája során azt az életérzést sugározta, amelyet a hely szelleme beleplántált.
A színháztörténetben nem egyedülálló jelenség, hogy Budapest Erdélyből szerződtet stílusújító művészt – emlékeztetett a színháztörténész. Mint mondta, az elmúlt két évszázadban olyan jeles színészek kerültek Erdélyből a magyarországi színjátszásba, mint Jászai Mari és Dayka Margit, de itt kezdte pályafutását a Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór és a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, Paulay Ede rendező is.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.