Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 16., 11:012009. március 16., 11:01
Nem hasonlítható össze senkivel: egyszeri volt, és megismételhetetlen. Kiss Manyi még életében legendává vált” – hangzott el a Nagynéném, Kiss Manyi című dokumentumfilmben, amelyet Kolozsváron, a Szabédi-házban vendégeskedő Kiss Manyi-kiállítás megnyitóján tekinthettek meg az érdeklődők szombat délután.
Szebeni Zsuzsa, a kiállítás kurátora, a magyar Országos Színházművészeti Intézet referense elmondta: csaknem tíz éve dolgoznak azon, hogy a művésznő hagyatékát összegyűjtsék. A kutatás során előkerült magánlevelekből, bútorokból, jelmezekből, fényképekből állandó kiállítást alapítottak a szentkereszti Mikes-kúriában és Sümegen, Budapesten és Sepsiszentgyörgyön is közönség elé került már a színésznő fényképeiből és személyes tárgyaiból összeállított tárlat.
A Kolozsváron kiállított gyűjtemény teljesebb, ugyanis itt látható a művésznő hagyatékának egy része, amely korábban a Szabédi Emlékház állományába került. Mint azt Szebeni Zsuzsa is elmondta: a kolozsvári kiállítás gondolata régóta foglalkoztatta a hagyatékot gondozó szakembereket. Kiss Manyi ugyanis ebben a városban, Izsó Miklós színitanodájában sajátította el művészete alapjait, és Kolozsváron kezdte a pályáját 1926-ban.
„A másság szelleme a szülőföld szellemében rejlett, amit gyermekkorában szívott magába Zágonban. Kiss Manyi másképp gondolkodása, ami a korabeli, giccsbe hajló játékstílustól megkülönböztette, éppen ez a gondolkodás volt. A játékstílus lényege: minden élethelyzetben megtalálni az egyedi megoldást a sablonok használata helyett” – vélekedett Kötő József színháztörténész, aki szerint a színésznő egész életpályája során azt az életérzést sugározta, amelyet a hely szelleme beleplántált.
A színháztörténetben nem egyedülálló jelenség, hogy Budapest Erdélyből szerződtet stílusújító művészt – emlékeztetett a színháztörténész. Mint mondta, az elmúlt két évszázadban olyan jeles színészek kerültek Erdélyből a magyarországi színjátszásba, mint Jászai Mari és Dayka Margit, de itt kezdte pályafutását a Vígszínház első igazgatója, Ditrói Mór és a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, Paulay Ede rendező is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok