Sátrat bontottak vasárnap a Maros megyei Jobbágytelkén az egy hétig tartó tábor táncosai, akik a Bartók Béla-emlékév jegyében táboroztak a marosvásárhelyi Folk Center alapítvány rendezte Marosszéki népzene- és néptánctáborban.
2014. július 20., 17:012014. július 20., 17:01
Szombaton a szervezők faragott oszlopot állítottak a helyi iskola előtt annak emlékére, hogy száz évvel ezelőtt, 1914. április 15-én a faluban gyűjtött népdalokat Bartók Béla. Az énektanulási tevékenység keretében egész héten az általa gyűjtött dalokból lehetett tanulni Kásler Magda vezetésével, belső használatra CD és énekfüzet is készült ezekkel a dallamokkal.
A mezőpaniti Borbély Attila által készített oszlopnál Kádár Elemér néptáncoktató szólt Bartókról, majd kifejtette, manapság szinte minden táncházas bejárja a legeldugottabb falvakat is, és népdalokat gyűjt. Száz évvel ezelőtt azonban ez nem volt ilyen egyértelmű: egyrészt az embernek eszébe sem jutott volna ilyensmi, másrészt nem léteztek a szükséges műszaki feltételek sem.
Hihetetlen szerencsének tudható be, hogy Bartók Béla a Felvidéken találkozott egy kibédi lánnyal, aki a maga szórakoztatására szülőfaluja népdalait énekelte. Az ifjú zeneszerzőt éppen az foglalkoztatta, hogy hogyan lehetne megújítani a klasszikus koncertzenét. A népdal akkora hatást tett Bartókra, hogy eldöntötte: kutatni kezdi.
Így jött el Kibédre, majd bejárta Marosszéket, magával hozva az akkori kor műszaki csodáját, a fonográfot, így gyűjtött Jobbágytelkén is. Ezek a dalok archívumba kerültek, ugyanis a népi emlékezet száz év alatt elveszítette ezeket. Bár a jobbágytelkiek nótáskedvűek, és a környékbeliek szerint énekelve születnek, már nem ismerik a Bartók által gyűjtött dalokat.
Szombat estére annyira megtelt a jobbágytelki kultúrotthon és udvara, hogy mozogni is alig lehetett a tömegben. Az est fénypontja a gálaműsor volt, amelyen a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes mutatott be Küküllő és Maros menti, valamint kalotaszegi táncokat a Hagyatékok című műsorából.
Puskás Attila főszervező, a marosvásárhelyi Folk Center alapítvány munkatársa elmondta, idén többen jöttek el, mint az elmúlt esztendőkben. Ebben az évben az anyaországiak „túlsúlyba” kerültek az erdélyiekkel szemben, de egész Európából, valamint Ausztráliából és Amerikából is érkeztek táncolni vágyók.
A japán Ryoko Kirihara első alkalommal jött a Jobbágytelkére, barátnőjétől tudta meg, hogy itt nagyon jó a tánctábor. A felkelő nap országából érkező lány nagyon szereti az erdélyi magyar táncokat, ezért nem hagyta ki a lehetőséget. Ugyanígy a Kansas City-ből származó, Magyarországon dolgozó Cris Black sem, aki immár hetedízben vesz részt a táborban és itt mindig nagyon boldog.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!