Sátrat bontottak vasárnap a Maros megyei Jobbágytelkén az egy hétig tartó tábor táncosai, akik a Bartók Béla-emlékév jegyében táboroztak a marosvásárhelyi Folk Center alapítvány rendezte Marosszéki népzene- és néptánctáborban.
2014. július 20., 17:012014. július 20., 17:01
Szombaton a szervezők faragott oszlopot állítottak a helyi iskola előtt annak emlékére, hogy száz évvel ezelőtt, 1914. április 15-én a faluban gyűjtött népdalokat Bartók Béla. Az énektanulási tevékenység keretében egész héten az általa gyűjtött dalokból lehetett tanulni Kásler Magda vezetésével, belső használatra CD és énekfüzet is készült ezekkel a dallamokkal.
A mezőpaniti Borbély Attila által készített oszlopnál Kádár Elemér néptáncoktató szólt Bartókról, majd kifejtette, manapság szinte minden táncházas bejárja a legeldugottabb falvakat is, és népdalokat gyűjt. Száz évvel ezelőtt azonban ez nem volt ilyen egyértelmű: egyrészt az embernek eszébe sem jutott volna ilyensmi, másrészt nem léteztek a szükséges műszaki feltételek sem.
Hihetetlen szerencsének tudható be, hogy Bartók Béla a Felvidéken találkozott egy kibédi lánnyal, aki a maga szórakoztatására szülőfaluja népdalait énekelte. Az ifjú zeneszerzőt éppen az foglalkoztatta, hogy hogyan lehetne megújítani a klasszikus koncertzenét. A népdal akkora hatást tett Bartókra, hogy eldöntötte: kutatni kezdi.
Így jött el Kibédre, majd bejárta Marosszéket, magával hozva az akkori kor műszaki csodáját, a fonográfot, így gyűjtött Jobbágytelkén is. Ezek a dalok archívumba kerültek, ugyanis a népi emlékezet száz év alatt elveszítette ezeket. Bár a jobbágytelkiek nótáskedvűek, és a környékbeliek szerint énekelve születnek, már nem ismerik a Bartók által gyűjtött dalokat.
Szombat estére annyira megtelt a jobbágytelki kultúrotthon és udvara, hogy mozogni is alig lehetett a tömegben. Az est fénypontja a gálaműsor volt, amelyen a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes mutatott be Küküllő és Maros menti, valamint kalotaszegi táncokat a Hagyatékok című műsorából.
Puskás Attila főszervező, a marosvásárhelyi Folk Center alapítvány munkatársa elmondta, idén többen jöttek el, mint az elmúlt esztendőkben. Ebben az évben az anyaországiak „túlsúlyba” kerültek az erdélyiekkel szemben, de egész Európából, valamint Ausztráliából és Amerikából is érkeztek táncolni vágyók.
A japán Ryoko Kirihara első alkalommal jött a Jobbágytelkére, barátnőjétől tudta meg, hogy itt nagyon jó a tánctábor. A felkelő nap országából érkező lány nagyon szereti az erdélyi magyar táncokat, ezért nem hagyta ki a lehetőséget. Ugyanígy a Kansas City-ből származó, Magyarországon dolgozó Cris Black sem, aki immár hetedízben vesz részt a táborban és itt mindig nagyon boldog.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!