Tánccal, prózával elevenedő Mezőség

A 20 órától kezdõdõ, több színpadi mûfaj elemeit beemelõ mûsor a mezõségi szórványmagyarság életét, kultúráját, történelmét mutatja be zene, tánc, próza és vetített képsorok segítségével.

A két együttes nem elõször hangolja össze munkáját – tudtuk meg András Mihálytól, a csíki táncegyüttes igazgatójától, aki elmondta, a mostani elõadás valójában a Jánosi Együttes huszonöt évvel ezelõtti mûsorának felújított változata. „A Holttengert 1983-ban Budapesten mutattuk be elõször, kiáltás akart lenni a veszendõbe menõ hagyomány megmentéséért, hiszen a falurombolás veszélye akkor élesen körvonalazódott” – magyarázta Jánosi András rendezõ, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és az Óbudai Népzenei Iskola tanára, hozzátéve, bár a körülmények változtak, a darab mondanivalója továbbra is aktuális.  „Az elõadásból kiderül, hogy a mezõségi magyarok székely származásúak. Ott különben a mai napig számon tartják, kik a székely családok. Mi, tömbmagyarságban élõk hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk, és arról, hogy szorult helyzetben vannak. A Holttenger didaktikai mûsor is akar lenni, azt a történelmet mondja el, amelyet az iskolákban a békesség kedvéért nem tanítanak” – mondta el András Mihály, aki szerint a Makkai Sándor erdélyi református püspök, író, politikus azonos címû regényébõl ihletõdött elõadás huszonöt évvel ezelõtt új mûfajt teremtett a zene, tánc, próza és vetítés ötvözésével.

„A geológiai kifejezéssel holttengernek hívott, valamikori Pannon-tenger megmaradt fenekén van a Mezõség. De túl a terminusokon a cím emberi tragédiákra utal” – magyarázta Jánosi.  A Holttenger különlegessége, hogy az elõadásban kilenc-tíz mezõségi táncot láthat a közönség, ezeket egészítik ki Makkai Sándor-, Sütõ András- és Wass Albert-szövegrészek és filmetûdök a mezõségi falu környezetérõl, lakóiról. A budapesti Mûszaki Egyetem két tanára a 70-es évek végén több ezer fényképet készített Erdélyrõl, ebbõl a gyûjteménybõl áll össze a vetített képanyag. A negyven táncost felvonultató elõadásban Györfi Erzsébet, András Orsolya és Szûcs Miklós énekel, a darabot május második felében Tiszaújvárosban, Budapesten, Cegléden is bemutatják.