Fotó: A szerző felvétele
2008. április 30., 00:002008. április 30., 00:00
A 20 órától kezdõdõ, több színpadi mûfaj elemeit beemelõ mûsor a mezõségi szórványmagyarság életét, kultúráját, történelmét mutatja be zene, tánc, próza és vetített képsorok segítségével.
A két együttes nem elõször hangolja össze munkáját – tudtuk meg András Mihálytól, a csíki táncegyüttes igazgatójától, aki elmondta, a mostani elõadás valójában a Jánosi Együttes huszonöt évvel ezelõtti mûsorának felújított változata. „A Holttengert 1983-ban Budapesten mutattuk be elõször, kiáltás akart lenni a veszendõbe menõ hagyomány megmentéséért, hiszen a falurombolás veszélye akkor élesen körvonalazódott” – magyarázta Jánosi András rendezõ, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és az Óbudai Népzenei Iskola tanára, hozzátéve, bár a körülmények változtak, a darab mondanivalója továbbra is aktuális. „Az elõadásból kiderül, hogy a mezõségi magyarok székely származásúak. Ott különben a mai napig számon tartják, kik a székely családok. Mi, tömbmagyarságban élõk hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk, és arról, hogy szorult helyzetben vannak. A Holttenger didaktikai mûsor is akar lenni, azt a történelmet mondja el, amelyet az iskolákban a békesség kedvéért nem tanítanak” – mondta el András Mihály, aki szerint a Makkai Sándor erdélyi református püspök, író, politikus azonos címû regényébõl ihletõdött elõadás huszonöt évvel ezelõtt új mûfajt teremtett a zene, tánc, próza és vetítés ötvözésével.
„A geológiai kifejezéssel holttengernek hívott, valamikori Pannon-tenger megmaradt fenekén van a Mezõség. De túl a terminusokon a cím emberi tragédiákra utal” – magyarázta Jánosi. A Holttenger különlegessége, hogy az elõadásban kilenc-tíz mezõségi táncot láthat a közönség, ezeket egészítik ki Makkai Sándor-, Sütõ András- és Wass Albert-szövegrészek és filmetûdök a mezõségi falu környezetérõl, lakóiról. A budapesti Mûszaki Egyetem két tanára a 70-es évek végén több ezer fényképet készített Erdélyrõl, ebbõl a gyûjteménybõl áll össze a vetített képanyag. A negyven táncost felvonultató elõadásban Györfi Erzsébet, András Orsolya és Szûcs Miklós énekel, a darabot május második felében Tiszaújvárosban, Budapesten, Cegléden is bemutatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok