
Fotó: Krónika
2008. május 13., 00:002008. május 13., 00:00
A Csávási ballada és Lúdas Matyi után ezúttal a Hol jársz, hová mész? című táncjátékot állítják színpadra Ivácson László koreográfiájával és rendezésében.
Az előadás valójában az egyik legrégebbi klasszikus székely népballada, Kádár Kata balladájának folklorisztikai és koreográfiai interpretációja. Középpontjában szerelmi tragédia áll: Gyulainé, a gazdag nemesasszony megtiltja fiának, Miklós úrfinak (máshol: Gyula Mártonnak), hogy feleségül vegye Kádár Katát, a szép jobbágyleányt. A lányt feneketlen tóba fojtják, a legény utána ugrik. Összefonódott holttestüket Gyulainé külön sírba temetteti, a hantokból két kápolna-virág nő, és újra összeölelkezik. A virágokat szétválasztó Gyulainéra fia átkot mond a sírból.
A szerelmesek története ihlette Szőts István hasonló című filmjét 1942-ben, amelynek zeneszerzője Kodály Zoltán, operatőre Dulovits Jenő volt. A filmet ugyanazokon az erdélyi helyszíneken forgatták, ahol Szőts nagy sikerű Nyírő József-adaptációját, az Emberek a havasont. 1957-ben Hajdú Mihály írta meg Kádár Kata című operáját, amiért a zeneszerző két évvel később Erkel-díjat kapott. Az egymástól elválasztott kedvesek motívuma univerzális, több magyar nyelvű és számtalan európai változata ismert. Czilli Balázs szerint a Háromszék Táncegyüttes célja mostani bemutatójukkal az, hogy rehabilitálják és korszerűsítsék a ballada egyre inkább mellőzött műfaját.
Fazakas Misi, az előadás művészeti munkatársa elmondta: a Hol jársz, hová mész című darabban a Kádár Kata-ballada moldvai, udvarhelyszéki és mezőségi változatainak elemeit használták fel, attól függően, hogy melyik részlet felelt meg leginkább az elképzelt történet alakításához. Ennek köszönhetően többfajta zene- és táncmotívumból áll össze az előadás, szerepelnek benne széki, kalotaszegi, moldvai és vajdaszentiványi táncok is. Ugyancsak megtartották a különböző balladaváltozatok tájszólását és tájszavait, így több tájegység beszédstílusát is felfedezhetik a táncdarabban a nézők. A főbb szerepeket Erőss Judit, Hatházi Vilmos, Kubánda Lilla-Tünde és Nagy Szende alakítja, rajtuk kívül további tizenegy táncos lép színpadra, Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László és Bajna György zenéjére. A díszlet Csiki Csaba, a jelmez Kiss Zsuzsanna munkája.
A Hol jársz, hová mész? bemutatóját május 14-én 19 órától tartják a sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Házának Lajtha László Termében.
(fotó: Henning János)
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.