
Fotó: A szerző felvétele
„Az értékmegőrzés, értékteremtés az idei táborunk fő célkitűzése” – ad magyarázatot a Krónika kérdésére Kisné Portik Irén néprajzkutató, a tábor főszervezője, hozzátéve, bár szakmai előadások, szórakoztató jellegű műsorok színesítik a programot, az 1979-ben létrejött Szépteremtő Kaláka értékmentő tevékenységét folytató kézművestábor fő célja változatlanul a hasonmás kézművestárgyak létrehozása és az ehhez szükséges technikák elsajátítása. A Magyarországról és Erdélyből érkezett kézművesek egész napos alkotó tevékenységét esténként előadások zárják, a meghívott előadók között visszajáró ismerősként van jelen Hidán Csaba magyarországi régész-történész és Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi muzeológus. A táborlakók estjeit a Kovács Gizella citerakíséretével énekelt népdalok teszik hangulatossá.
Az alkotómunka eredményeként készülőben van a Nagyszentmiklósi kincs edényeinek első hasonmás darabja, a bikafejes ezüstcsanakon a budapesti Cservák Tamás ötvösművész dolgozik. A székelyudvarhelyi Bartók Antal rézműves munkái – a honfoglalás kori régészeti leletanyag használati tárgyainak hasonmásai – a Tölgyesi-András Béla gyergyószentmiklósi rézműves előző években készített munkáinak sorát egészítik ki. A debreceni Kovács Zoltán intarziákkal díszített pásztorbicska-nyeleket készít, felesége, Kovács Zoltánné Vas Gizella pedig a tojáshímek baranyai mintáit örökíti meg a tojásmúzeum számára. Porzsolt Erzsébet csipkekötő neccelési technikával 17. századi függönyt készít, Demeter Melinda bútorfestő homoródalmási kontyos székeket fest. A táborozók között könnyű ismerős arcokra bukkanni, hiszen mások mellett a székelyszentkirályi csipkeverő asszony, Berze Katalin, a gyergyószentmiklósi tojásíró, Bartis Erzsébet és Fehér Gizella, valamint Dániel Margit rojtkötő több éve visszajáró vendégei a kézműves tábornak.
A június 18–július 1. között készülő, illetve a már meglévő hasonmás kézműves tárgyakból a tábor zárónapján rendeznek kiállítást a Lázár-kastélyban, később a kézművesek alkotásai vándorkiállítás formájában több helyszínre is eljutnak.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.