
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezésében létrejött tárlat közel hetven kortárs magyar képzőművész alkotásait tartalmazza, amelyek átfogó képet adnak a költőről, forradalmárról, nemzeti hősről és koráról, a művészek magyarságukhoz fűződő viszonyáról.
2024. május 09., 10:572024. május 09., 10:57
2024. május 09., 13:262024. május 09., 13:26
Jókora tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palotában, hogy megtekintse a Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke fővédnökségével megvalósult, Magyar vagyok – Petőfi 200 című kiállítást, melynek szerda esti megnyitója izgalmas kulturális csemege volt, hiszen a látványt Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész produkciója egészítette ki. A két előadó Petőfi live! Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai című előadása a múlt év termése, a művészek sok országban megfordultak vele, népszerűsége nem meglepő, hiszen a körülbelül fél órás verses-zenés előadás szokatlanul közvetlen stílusban, hangvétellel szólaltatja meg a költő verseit.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az egybegyűlteket köszöntötte Vákár István, a Kolozs megye közgyűlés alelnöke és Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere is, aki többek között arról beszélt, hogy évről évre és évtizedről évtizedre aktuális az, amit Petőfi Sándor az új nemzedékeknek üzen. „Hiszen a mi feladatunk mindig az, hogy a saját harcainkat megharcoljuk, a saját áldozatainkat meghozzuk annak érdekében, hogy egy szabadabb, élhetőbb társadalmat, egy sokkal befogadóbb és az európai és nemzeti értékeken alapuló társadalmat tudjunk saját magunknak kialakítani. Ez a tét, ez volt mindig is – főleg erdélyi magyarokként ezt nagyon jól tudjuk, hiszen
– jelentette ki az elöljáró.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály Római Katolikus templom plébánosa felszólalásában feltette a kérdést, kellenek-e egyáltalán papi szavak egy kiállításmegnyitón. „Azt gondolom, két dolog mindenképp van, ami létjogosultságot ad az ittlétemnek. Az egyik az, hogy magyar vagyok, és ez gyökereztetett bele ebbe a világba. A másik az, hogy hívő vagyok, és ez nyitotta ki számomra a világot, hogy a mindenséghez mérjem magam” – válaszolta meg kérdését.
„Mindaz, ami tisztán önmagában és önmagáért szép, az hasonlít a szenthez. Képes arra, hogy megérintse a lelket, hogy honvágyat ébresszen a többre, a teljességre, az igazi hazánkra, aki így alkot, az közelebb kerülhet, és másokat is közelebb tud vonzani Istenhez, a transzcendenshez” – vélekedett a főesperes.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Magyarország kolozsvári főkonzulátusa részéről Kőrösi Viktor Dávid vezető konzul szólt az egybegyűltekhez, rámutatva, a magyar közösség számára kiemelkedően fontosak az ilyen alkalmak, hiszen megmutatják, hogy kicsoda, micsoda is a magyar közösség. A beszédek sorát Szász Jenő miniszteri biztos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke zárta, aki többek között azt is felidézte, milyen volt Petőfi viszonya Kolozsvárhoz, melyek voltak a kapcsolódási pontjai a kincses várossal.
Mint ismeretes, a magyar kormány Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójának tiszteletére hirdetett meg emlékévet. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet felkérésére hetven kortárs magyar képzőművész fogalmazta meg gondolatait a téma kapcsán. A tárlat egyik különlegessége Jankovics Marcell János Vitéz című rajzfilmjének három eredeti kópiája, eredeti figuratervei. A művészek között kolozsvári alkotó neve is szerepel: Kolozsi Tibor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, a Barabás Miklós Céh elnökének bronz szobra is helyett kapott a tárlat anyagában.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!