Szülőfalujában, Sződemeteren emlékeztek a Himnusz szerzőjére

A főszervező ebben az évben is Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke volt, közreműködött továbbá a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, Tasnád és Nagykároly polgármesteri hivatala, a sződemeteri református gyülekezet, Sződemeter polgármesteri hivatala, valamint a tasnádi Ady–Kölcsey Kulturális egyesület.

A „Mit üzen Kölcsey a mai magyarságnak?” mottóval tartott megemlékezés keretében Varga Attila parlamenti képviselő a politikus Kölcseyt méltatta, mint hazájáért és anyanyelvéért tevékenykedő, elveihez ragaszkodó államférfit. Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség általános helynöke kifejtette: Kölcsey az Isten küldötte volt a magyar nép számára, míg Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a nagy előd üzenete az, hogy nemcsak gondolatokkal, hanem tettekkel is szeretnünk kell nemzetünket. Jánosi Zoltán, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság elnöke hangsúlyozta, Kölcsey a 19. századi magyar gondolkodás egyik legnagyobb lázadója volt, sokrétű életművének középpontjában pedig a haza állt.

„Kölcsey ugyan mindig a tágasabb Európára nézett, ám mégis a magyarsága volt az a törékeny csónak, amelyen át Sződemeterről, majd a csónakos fejfák árnyékából a magyar sors zavaros, véres, kormos vizein evezve, és szembeevezve az árral – a Habsburg-ármánnyal, a kishitűséggel és a félelemmel – behajózott a jövő látomásába. – fejtette ki Jánosi Zoltán. – És ott szigetet alapítva kitűzte rá a Himnuszt. És erről a szigetről kiáltotta rá a történelemre: Nem! Nem kell a Habsburg- hatalom, nem kell a főnemesi gőg, nem kell a tudatlan kisnemesek henyesége, sem az idegen szó, sem a jobbágyvilág! De kell a magyar nyelv és az örökváltság, kell a közteherviselés és a népképviselet, a szabadság és a tulajdon, és kell az európai haza!”

Jánosi Zoltán értelmezésében Kölcsey máig érvényes üzenete az, hogy haladás, haza és Európa egymástól elválaszthatatlanok. A tavalyi megemlékezéshez hasonlóan ebben az évben is megszervezték a Kölcsey-futóversenyt. A mintegy negyven résztvevő gyalogosan, futva, illetve kerékpárral tette meg a Tasnádról Sződemeterre vezető 10 kilométeres szakaszt, ahol Pakulár István tasnádi lelkipásztor várta őket finom bográcsgulyással.