
Fotó: A szerző felvétele
2008. november 24., 16:402008. november 24., 16:40
- Mi a Transikon Egyesület, filmes fórum vagy érdekvédelmi szervezet? Filmkészítő műhely. De mielőtt belebonyolódnánk magasröptű fejtegetésekbe, gyorsan elmondom: hat filmes alkotó bejegyzett a tavaly egy egyesületet – ennyi a Transikon. Egy film akár másfél évig is készülhet, az alkotója ennyi idő alatt már “nem lát ki” belőle, kell a friss szem, a szakmai, a kritikus vélemény. Ezért korábban is összejártunk, zártkörű vetítéseken megbeszéltük a filmeket, tanultunk egymástól.
Másrészt egyesületként, jogi személyként könnyebb pályázni a költségekre, és a filmek utóéletének gondozása – a fesztiválokra való benevezése, értékesítése – is egyszerűbb, ha közösen végezzük. Ehhez ugyanis önmenedzselő típusú emberek kellenek, és nem biztos, hogy egy alkotó alkalmas erre, vagy jó ötlet a saját filmjeit menedzselni.
- Eljutnak a filmjeik a nézőkhöz?
Nem igazán, jobbára a televízióra és a fesztiválokra szorulunk. De a játékfilmek talán eljutnak a nézőhöz? Hargita megyében például egyetlen mozi sem működik! DVD-n nem érdemes forgalmazni a filmeket, nincs rájuk igazi kereslet. Az értékesítési rendszer is csak állami segítséggel működhetne, ami persze csak álom, hiszen még a filmkészítés költségeire is nehezen szerzünk pénzt. Pedig a dokumentumfilmek jóval alacsonyabb költségvetésből készülnek,
| Idén “nagykorúsodik” a DaKino Nemztetközi Filmfesztivál, Románia első és máig leghosszabb életű mozgóképes szemléje. A bukaresti, kizárólag digitális technikával vetítő The Lights Cinemas moziban november 25–29-e között zajló rövidfilmes szemle továbbra is megőrzi két hagyományos versenyszekcióját, a dokumentumfilmes és a fikciós rövidfilmes kategóriát, sőt, idén először mindkét műfajban odaítélik a Dakino trófeát, amelyért brit, lengyel, francia, román, német, görög, izraeli, magyar, amerikai, orosz, spanyol, koreai és más alkotások versengenek. Ám a párhuzamos vetített filmek hangsúlyosan a politika témája felé tolódnak el: az Entertaining Politics alcímet kapott fesztivál külön kategóriát szentel például Barack Obama amerikai elnök választási győzelmének. Döntésükkel a szervezők új lendületet kívánnak adni a szerintük “kifulladó” eseménynek. A DaKino kezdőfilmje Simon Brook Generation 68 és Emir Kusturica Maradona című alkotása lesz. |
mint a játékfilmek.
- Statisztikák szerint egyre többet tévézünk, sokan még az írott szó térvesztéséért is a mozgóképet, a filmeket kárhoztatják. Ha nincs néző, akkor az nem azt jelenti, hogy a műfajjal, a dokumentumfilmmel van baj?
Talán a megnevezés félrevezető, de csak annak, aki nem látott még dokfilmet. Mi nem tudományos-ismeretterjesztő vagy természetfilmeket készítünk, amelyben nincs hős és cselekmény, és az élvezhetőség rovására megy, hogy a nézőre elemző attitűdöt kényszerítünk, ahelyett, hogy a beleélés örömét adnánk neki. A szituációs dokumentumfilm élményfilmként működik, ha úgy tetszik: játékfilm, amatőr szereplőkkel. Elmesélünk valamit, ami filmként kell megálljon a lábán, de valós helyzetekkel, valós szereplőkkel, kevés alkotói ráhatással. Egy történet, amely bármikor megtörténhet bárkivel. Nincs jelenetismétlés, nem állíthatom meg a történetet, hogy akkor ezt most vegyük fel újra, mert nem fizetett szereplőkkel, világosítóval, díszletekkel dolgozunk. De a meseszövés, az élmény ugyanolyan hiteles, mint a játékfilmben. Csak nincs annyira látványosan becsomagolva.
- Mit vár a DaKinotól, mit hozhat a bukaresti fesztivál?
A tavalyi DaKinon a Moszny, Lakatos Róbert filmje, amelyben operatőrként dolgoztam, rendezői díjat kapott. A díjakon túl azonban fontosnak tartom, hogy nyissunk a román kulturális támogatások felé is. Az erdélyi magyar filmesek jó néhány generációja Budapesten tanult, amíg itthon, a Sapientián el nem indult a képzés. Pályázni is csak magyarországi alapoknál szoktunk, Bukarest egy kicsit terra incognita, amin változtatni kell. Filmeket akarunk készíteni, jó filmeket, és ehhez pénz kell. Ki kell tehát törnünk abból az ördögi körből, hogy nem ismerik a filmjeinket, ezért nem keresik azokat, következésképpen pénzt sem kaphatunk rá.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.