2007 óta külföldről és Románia minden részéből vonz színházlátogatókat az Interferenciák nemzetközi fesztivál
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Több szempontból is fontos elismerésnek tekinti Tompa Gábor, a kétévente szervezett szemle vezetője, hogy a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál március 14-én megkapta a Román Színházi Szövetség (UNITER) Ion Caramitruról elnevezett kiválósági díját. A házigazda intézmény, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a Krónika megkeresésére úgy értékelte, nem utolsó sorban a nagy közönségszám is igazolja, hogy ennek a fesztiválnak helye van az ország és Európa térképén.
2023. március 16., 08:452023. március 16., 08:45
Ion Caramitru Kiválósági Díjat ítélt oda a Kolozsvári Állami Magyar Színház által szervezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak a Román Színházi Szövetség (UNITER) szenátusa. „A 2007-ben indult fesztivál számára azért is fontos az elismerés, mert értékeli a munkát, amit 16 éve végzünk. A díj tulajdonképpen az UNITER legjobb előadásnak odaítélt kitüntetése mellett az egyik legfontosabb elismerés” – mutatott rá Tompa Gábor a Krónikának. A szemle igazgatója kifejtette, ha végignézzük a névsort, hogy eddig kiknek ítélték oda a díjat, rangos a lista: fesztiválok közül
Tompa Gábor szerint ez a díj gyakorlatilag annak a tudatosítása, hogy Romániában ez a négy nagy színházi szemle a legfontosabb – és most ebbe a sorba tartozik az Interferenciák is.
A dél-koreai Jaram Lee, az Interferenciák Nemzetközi Színházi fesztivál visszatérő vendége immár negyedszer látogatott el tavaly novemberben a kincses városba
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Kolozsvár brandjévé vált az Interferenciák
„Azért is öröm számunkra az elismerés, mert igazolja: igenis nagyon fontos volt, hogy Kolozsvár történetében gyakorlatilag először jött létre 2007-ben egy olyan szemle, amelyen bemutathattuk Európa és a világ színházainak leghaladóbb, legfrissebb törekvéseit. Azelőtt a kincses városban nem voltak láthatóak külföldről érkező produkciók – egy-két meghívott magyarországi vagy volt jugoszláviai előadás kivételével” – mutatott rá Tompa Gábor.
Hiszen az Interferenciák már a második kiadásától kezdve nemcsak európai előadásokat látott vendégül, hanem szinte minden kontinensről érkezett produkció: Észak-Amerikából, Ázsiából, Afrikából, talán csak Ausztráliából nem – és a nemzetközi szemle azóta tulajdonképpen egyfajta brandjévé, márkanevévé is vált Kolozsvárnak.
Sokan hozzájárultak a szemle sikeréhez
A szemle igazgatója azt is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az Interferenciák az egész város fesztiválja, nemcsak bizonyos etnikai csoportoké. „Minden városlakóé egyformán a szemle, amely Kolozsvárt egyfajta színházi zarándokhellyé változtatta – hiszen nagyon sokan érkeznek szerte az országból és külföldről is a fesztivál különböző előadásaira. Az sem elhanyagolható, hogy 90 százalékában nemzetközi fesztiválról van szó, tehát főként külföldi előadásokat láthatott a közönségünk” – hívta fel a figyelmet a Kolozsvári Állami Magyar Színház direktora.
Vastaps a 2022 novemberében szervezett, 8. fesztivál egyik előadása után
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Arra is kitért, hogy a szemle „méretei” nem változtak, nem próbálták „kiterjeszteni” az időt, hanem tíz napos maradt a fesztivál, körülbelül 20-25 előadás felvonultatásával. „Megpróbáltuk gazdagítani az interferenciák (jelentése: kölcsönös hatás) fogalmat úgy, hogy különböző tematikus fesztiválokat képzeltünk el. Eleinte a különböző kultúrák interferenciáját, aztán a terek interferenciáját, majd a különböző művészetek interferenciáját – színház, zene, tánc – állítottuk középpontba” – magyarázta lapunknak Tompa. Mint sorolta, ezen kívül
Aztán a legutóbbi, 2022-es szemle témája a félelem és a remény volt. Tompa kiemelte, sikerült a kortárs színházi világ legjelentősebb nevei közül nagyon sokat elhívniuk Kolozsvárra, jelentős társulatokat, rendezőket, művészeket.
Godot-ra várva. A Tompa Gábor által rendezett, a portói São João Nemzeti Színház társulata által megvalósított produkció a tavalyi szemlén
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Egyébként korábban a Sipario, a legnagyobb olasz színházi folyóirat, valamint a Theater Der Zeit német színházi folyóirat is beválasztotta az Interferenciákat a legjobb tíz európai színházi szemle közé – emlékeztetett az igazgató. „Azt is el kell mondanom, hogy az évek során a szemlét természetesen nem egyedül szerveztem. Bár én találtam ki, nem egyedül hoztam ezt létre, hanem mindig egy lelkes és dolgos csapattal, akiket mindenképp ugyanígy megillet ez a díj. Ha nem is a színház teljes személyzete, de nagyon sokan hozzájárultak a fesztivál sikeréhez. És jóleső, hogy pozitív visszajelzések érkeztek azoktól a társulatoktól is, amelyek részt vettek a szemlén, tehát jól érezték magukat” – emelte ki a fesztivál igazgatója.
Majdnem minden kontinensről érkeztek társulatok
Az igazgató-rendező hozzátette, az Interfrenciák arra is teret adott, hogy szakmai barátságok szövődtek, fontos az egymás előadása iránti kíváncsiság, tapasztalatcserékre is sor került. Ugyanakkor szerinte nem utolsó sorban a nagy közönségszám is igazolja, hogy ennek a fesztiválnak helye van az ország és Európa térképén.
Tompa Gábor, a kétévente szervezett Interferenciák, valamint a házigazda intézmény, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Kérdésünkre, hogy 2007 óta a kétévente megrendezett szemle 8 kiadására összesen hány országból érkeztek társulatok, az igazgató azt mondta, nem tudja megmondani a pontos számot, de
Mint sorolta, Mexikóból, az Egyesült Államokból, Dél-Koreából is érkeztek művészek, de Afrikából is: Ghánából, Botswanából, Burkina Fasóból, Elefántcsontpartról.
Európa majdnem minden országából részt vettek már művészek a szemlén, a sorban ott található Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, az Egyesült Királyság, Írország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, valamint az egész balkáni térség, Bulgária, Görögország. De érkeztek északi országokból is: Észtországból, Litvániából, Ukrajnából.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az UNITER egyébként március 14-én bejelentette idei díjai jelöltjeinek listáját is. Eszerint a kritikusokból és színházi alkotókból – Doru Mareş (kritikus), Maria Miu (díszlettervező), Victor Scoradeţ (kritikus), Iris Spiridon (rendező) és Carmen Stanciu (teatrológus) álló jelölőzsűri – Imre Évát, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészét a legjobb női főszereplő díjára jelölte az Ifjú barbárok című előadásban Barbár B. szerepének megformálásáért. Az előadást ifj. Vidnyánszky Attila rendezte. A zsűri azokat az előadásokat vette számításba, amelyeket 2022. január 1. és december 31. között mutattak be.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az Omma című produkció a tavaly novemberi fesztiválon. Nyolc afrikai táncos lépett fel az előadásban
Fotó: Facebook/Interferences.Festival – fotó: Bíró István
A dél-koreai Jaram Lee, az Interferenciák Nemzetközi Színházi fesztivál visszatérő vendége, immár negyedszer látogatott el a kincses városba.
Kezdődik csütörtökön a 8. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A november 27-ig tartó szemlén kilenc ország 14 társulata képviselteti magát különböző stílusú, műfajú produkciókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!