Színházalapítás és „Ótonómia”

A rendező levélben kereste meg Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektorát, melyben azt kérte, hogy Gáspárik engedélyezze az intézmény néhány diákjának, hogy részt vegyenek az új színház szeptemberi indulására tervezett, a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készülő előadás létrehozásában. Hivatalos válaszát megelőzően Gáspárik Attila A rektor mondja fejléccel működő blogján reagált a kérésre Ez mán Ótonómia? című, cinikus hangvételű bejegyzésében, melyben megkérdőjelezte a színház tervének kivitelezhetőségét, valamint Gergely László kinevezésének jogosságát.

„Kétlem, hogy felmérés készült volna a gazdasági lehetőségeket és a színházi igényt figyelembe véve” – olvasható többek között Gáspárik Attila blogbejegyzésében. A rektor azzal sem ért egyet, hogy versenyvizsga nélkül bízták meg Gergely Lászlót a projekt elindításával.

Gergely László lapunk megkeresésére elmondta: bár Kézdivásárhely kisváros, számos művészetpártoló is él a városban – a város lakossága nyitott a kultúrára. Elmondása szerint őt a település polgármestere kereste meg és kérte fel arra, hogy a tervezett színház szakmai és gazdasági programját kidolgozza. „Ennek a kérésnek eleget tettem, a város vezetői átnézték, és jónak találták a tervezetet, így szeptembertől indulhatna is a projekt” – mondta, hozzátéve: nem az új színház igazgatásával bízták meg, hanem azzal, hogy segítsen beindítani a projektet. „Ha ez a színház tényleg beindul, akkor majd eldöntöm, hogy pályázni kívánok-e annak igazgatói állására” – szögezte le.

Gergely azt is elmondta, hogy meg szerette volna keresni Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektorát, de mivel telefonon többszöri próbálkozásra sem tudta elérni, levélben kérte fel, hogy az egyetem néhány diákját engedje el az új színházba, hogy színpadra vihesse velük a Tamási Áron Ábeléből készült darabot. „A levél végére odaírtam, hogy ez nem levéltéma, csak azért választottam ezt a módot, mert telefonon nem sikerült elérnem. A rektor úr viszont sem telefonon, sem levélben nem válaszolt nekem, pusztán a blogján reagált, megjegyzem, főleg a kézdivásárhelyieket sértő módon. Úgy gondolom, hogy egy ilyen pozícióban lévő személyiség nem engedheti meg magának, hogy ilyen módon reagáljon egy hivatalos levélre” – magyarázta Gergely.

„A rektor mondja”: alkalmatlan a helyszín

Gáspárik Attila elmondta, néhány napja kapta meg Gergely László levelét. „A levélben Gergely többek között azt javasolta, az előadásban nyújtott alakításaik alapján kapjanak a diákjaim osztályzatot. Ez ellenkezik az egyetemünk alapszabályával. Nem engedhetem meg, hogy egy számomra ismeretlen rendező, akiről egyébként nem tudom, hogy eddig mit rendezett, osztályozza a diákjaimat, vagy az ottani teljesítményük alapján kapjanak jegyet az egyetem hallgatói” – mondta Gáspárik.

Egyébként a blogbejegyzésben így kommentálja ezt: „Levelet kaptam az alakuló kézdivásárhelyi színháztól. Kérnek pár hallgatót ősztől egy produkcióba és az ottani alakítás majd jegynek is számíthat... Kedves! Jó, hogy nem akarja egyből felszámolni az egyetemet.” Gáspárik kérdésünkre elmondta, nem állt szándékában bárkit kioktatni, vagy megmondani, hogy a kézdivásárhelyieknek szükségük van-e színházra, vagy sem. „Sőt nem is elleneztem az ötletet, csupán a gazdasági hátterét kérdőjeleztem meg a vállalkozásnak. Nem tudom, a városvezetés tisztában van-e azzal, hogy menynyi pénz megy el egy ilyen színházra, beleértve a színészek bérét és a vendégszereplő társulatok elszállásolását, étkeztetését” – magyarázta a rektor, hozzátéve: a blog, melyen közzétette a véleményét, egyfajta szakmai fórum, amelyen az egyetemmel és a színházi élettel kapcsolatos dolgokról tájékozódhatnak a diákok és az érdeklődők.

Gáspárik Attila azt is megkérdőjelezte, hogy a Vigadó épülete alkalmas lenne színházi előadások számára. „Ha Kézdivásárhely rendelkezne olyan épülettel, amely legalább az alapvető 19. századi feltételeket biztosítaná egy színház számára, támogatnám az ötletet. Az pedig abszurdum, hogy a polgárok adójából finanszírozzanak egy ilyen vállalkozást, melynek vezetésével versenyvizsga nélkül megbíznak egy Gergely László nevű embert, akit, hangsúlyozom, nem ismerek, és nem vagyok benne biztos, hogy a neve garancia lenne egy ilyen vállalkozás sikerére” – mondta. Egyébként Gáspárik Attila megkeresésünk után rövid idővel hivatalos levélben utasította el Gergely László kérését. Ezt azzal indokolta, hogy az alapszabály nem engedélyezi a hallgatók hosszabb időre való eltávozását.

„Gáspárik a felújítás óta nem járt a Vigadóban”

Ferencz Attila, a Vigadó igazgatója elmondta: Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester ötlete volt a színház létrehozása, az ötletet pedig ő is támogatja. Gáspárik Attila nyilatkozatára reagálva hozzátette: „Szó sincs arról, hogy kineveztünk volna bárkit a leendő színház élére. Ez egy indulóban lévő projektszínház az önkormányzat működtetésével, aminek a vezetésére még nem hirdettünk versenytárgyalást, Gergely Lászlót pedig színészi minőségében kívánjuk alkalmazni, és ugyancsak őt bíznánk meg néhány előadás megrendezésével, szó sem volt arról, hogy ő lenne a színház igazgatója” – mondta Ferencz.

Hozzáfűzte: tudomása szerint Gáspárik Attila a Vigadó felújítása óta nem járt még ott, így nem tudhatja, hogy az mennyire alkalmas egy színház számára. „Az épület felújítása még nem fejeződött be, de jó iramban haladnak a munkálatok. Úgy vélem, az épület biztosítani tudja egy induló városi színház működéséhez a szükséges feltételeket. Ezenkívül egy helyi színházzal lehet leginkább meghódítani a helyi közönséget, és ennek létrejötte más társulatok vendégszereplését sem zárja ki” – szögezte le.

Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere, reagálva Gáspárik véleményére elmondta: meglepetéssel olvasta Gáspárik Attila bejegyzését, s csodálkozik, hogy ahelyett, hogy a színész örülne, hogy a diákjainak lehetőséget kínálnak gyakorlatozásra, negatívumként könyveli el a színház indítását. Rácz hangsúlyozta: Gáspárik hozzáállása azért is visszás, mert a színház beindítása valójában olyan kezdeményezés, amely a kézdivásárhelyi kulturális életet kívánja fellendíteni. A polgármester hozzáfűzte, hogy a pozitív, építő jellegű kritikát szívesen fogadják, és reméli, hogy Gáspárik hozzáállása is megváltozik e kérdésben, s lehetőséget ad a saját diákjai számára is, hogy Kézdivásárhelyen is be tudjanak mutatkozni.

Bocsárdi is kétkedik

Kizárólag művészi szempontok érvényesítése indokolhatja egy új kulturális intézmény létrehozását, fogalmazta meg Bocsárdi László az új színházzal kapcsolatos véleményét. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház rendező-igazgatója szerint is aggodalomra ad okot, hogy a sajtóban felröppent hírek szerint a tervezett kézdivásárhelyi színház igazgatóját versenyvizsga nélkül nevezik ki, így kérdésessé válik a garanciát jelentő
szakmai szempontok érvényesítése.

A sepsiszentgyörgyi színház az elmúlt évadban egyik előadását a kézdivásárhelyi Vigadóban készítette elő és mutatta be. Bocsárdi hangsúlyozta, a következő években is készen állnak az együttműködésre, vendégszerepléssel, művészi munkával is támogatnák egy-egy kézdivásárhelyi bemutató létrejöttét, ha erre lenne igény. „Körültekintő előkészületekkel, néhány év alatt ki lehet nevelni a közönséget, és meg lehet alakítani az önálló kézdivásárhelyi színházat, bár annak létrehozása és fenntartása is rendkívül költséges” – fogalmazott. „Károsabb, ha egy intézmény esetleg színház címen nem színházat művel, mintha meg sem alakul” – összegezte Bocsárdi.