Soron következhetne. A színis hallgatók várják, hogy újra részük lehessen személyes részvételű képzésben
Fotó: BBTE Színház és Filmművészeti Kar/Facebook
Alternatív megoldásokat kellett találniuk a kolozsvári és marosvásárhelyi színi egyetem oktatóinak és hallgatóinak, hogy eredményesen folytathassák a járványhelyzet miatt a virtuális térbe kényszerült oktatást, tanulást. Színészképzést nem lehet személyes gyakorlatok híján lebonyolítani, ugyanakkor a kényszerűségből sok tekintetben előnyt is kovácsoltak – mondta el megkeresésünkre a két intézmény néhány oktatója, hallgatója.
2021. január 18., 13:582021. január 18., 13:58
Rengeteg buktatóval jár, ugyanakkor új lehetőségeket is rejt magában az online oktatás a színművészeti egyetemeken – mondták el a Krónikának a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film Karának oktatói és hallgatói. A színészképzésben, akárcsak a többi gyakorlati fakultás esetében, elengedhetetlen a fizikai jelenlét, a járványügyi intézkedések igencsak beleszóltak a hagyományos tanmenetbe.
A rendező szakosoknak azonban lehetőségük nyílt új módszereket, formákat kipróbálni, és olyan színészekkel dolgozni, akikkel azelőtt nem lett volna módjuk.
Akárcsak más egyetemeken, a színész szakon is hibrid oktatással kezdődött a tanév. Az elméleti órákat online, a gyakorlatiakat pedig élőben tartották meg egészen novemberig, amikor érvénybe léptek az újabb szigorítások. Az elsőévesek esetében még fontosabbak az élő találkozások, hiszen nekik szó szerint az első lépéseket kell megtanítani – mondta el lapunknak Váta Lóránd Jászai Mari-díjas színész, a kolozsvári egyetem szaklektora, aki ebben a tanévben indított osztályt.
A kezdeti ijedtség után az oktató úgy döntött, középutat keres. Ettől kezdve csak a jelenetötleteket és azok szerkezeti felépítését bonyolították online, ugyanis a hallgatók párokba állva, egyetemen kívüli terekben kezdték próbálni az egyes jeleneteket.
– mesélte Váta Lóránd.
Váta Lóránd
Fotó: Facebook
Azok a diákok, akik anyagi megfontolásból hazaköltöztek, egyéni jeleneteket készítettek, amelyeket videófelvétel formájában küldtek át a tanárnak kiértékelésre.
A másodéves hallgatókkal a Fellegváron tartották a beszédórát, ahol forró tea és kávé társaságában addig mondták az Antigonét, amíg az időjárási viszonyok megengedték. Váta Lóránd elmondta, hogy ilyen helyzetben a pedagógus szerepe megsokszorozódik: felelősen kell viselkednie a vírus elleni védekezésben, ugyanakkor megjelenik a szakmai felelősség is, ha a korlátozások közepette lehetetlenné válik az oktatás és a szakmai fejlődés. Hasonló a helyzet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen is, ahol ráadásul
B. Fülöp Erzsébet Jászai Mari-díjas színész, a doktori iskola vezetője és az első év osztályvezető tanára megkeresésünkre elmondta, hogy mikor már végképp online platformra tevődtek át az órák, a hallgatók akkor is a városban maradtak, és a közös albérletben való együttlakást kihasználva, az egyéni feladatok mellett páros jeleneteken is dolgoztak. Az online térben történő oktatás azonban náluk sem volt zökkenőmentes. Mint kifejtette,
A színészmesterség kezdeti szakaszában azonban ez a kettő szorosan egymásba fonódik.
„Úgy tudtunk előnyt kovácsolni a kényszerűségből, hogy a gyakorlatok nagy részében az önmagunkkal való munkára helyeztük a hangsúlyt, saját testünk mechanizmusainak a megfigyelésére. Remélem, lesz hozadéka a jövőbeli munkájukban, mert ezek a munkák egyfajta önismereti, önfeltáró gyakorlatokként működtek” – részletezte B. Fülöp Erzsébet. Elmondta továbbá, hogy tanárként – számára is meglepő módon – sok energiát kapott a hallgatók lelkesedéséből. „A lelkesedésük, kitartásuk felemelő volt. Azt hiszem, ilyen hozzáállással bármi történhet, átvészeljük” – összegezte az egyetemi oktató.
B Fülöp Erzsébet
Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Alternatív megoldásokat kellett találniuk azoknak a harmadéves hallgatóknak is, akiknek azzal a szorongással kellett szembenézniük, hogy nem tudnak érdemben dolgozni, és kihozni magukból a maximumot az alapképzés utolsó évében. Egy idő után ők is konyhákban, nappalikban és udvarokon próbálták a két-, háromszemélyes jeleneteket.
Nagy Kopeczky Kristóf, aki harmadéves színész szakos hallgató Kolozsváron, az oktatást érintő korlátozások egyetlen pozitívumaként kiemelte: a karanténban ideje volt feltenni magának fontos mesterségbeli kérdéseket. Ilyen például a színpadon való teljes szabadság kérdése, a színész figyelme, vagy a relaxáció.
– mondta el lapunknak Nagy Kopeczky Kristóf. Az online oktatás első időszakában úgy érezte, magára maradt, a második fázisban viszont azt tapasztalta, megnőtt az igény a csoporton belül egymás társaságára. A licencvizsgára vonatkozóan elmondta, fel vannak készülve minden eshetőségre, van B-tervük arra, ha további esetleges korlátozások következnének, ugyanakkor mindent megtesznek, hogy nyári vizsgáikat személyes részvétellel tarthassák meg.
Nagy-Kopeczky Kristóf
Tar Erik elsőéves marosvásárhelyi színészhallgató elmondta, hogy akárcsak a kolozsvári színisek, ők is saját lakásukban próbáltak szöveg nélküli, azaz néma jeleneteket. Elsőévesként nagyon örült, hogy kezdődik az egyetem, de ő is számított rá, hogy áttérnek az online oktatásra. Pozitívumként emelte ki, hogy
„Eleinte sok motivációm volt, aztán elfogyott. Mindig keresnünk kellett valami kapaszkodót, amiből újabb inspirációt, ihletet lehet gyűjteni” – jegyezte meg Tar Erik.
Tar Erik
A rendező szakos hallgatókat is próbára tette az online oktatás. Molnár Balázs, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves rendező szakos hallgatója megosztotta, hogy az előző félévi, képernyő előtt lebonyolított vizsgájuk rengeteg kihívással járt. Balázs elsősorban a színész kamerán keresztüli instruálásának nehézségét vázolta fel: hogy mennyi jut el a színészhez abból, amikor a rendező személyét és a zsigeri megnyilvánulásait csak egy kamera és egy mikrofon közvetíti. Lehetőségként tartja számon viszont, hogy dolgozhatott olyan hivatásos színészekkel is, akikkel hagyományos körülmények közt nem tehette volna meg. Élmény volt ezeknek a színészeknek a finomhangolása, és rengeteget tanulhatott tőlük.
Az online felületen zajló vizsga révén ugyanakkor a filmes műfajba is belekóstolhatott. Itt ugyanis teljesen másképp működik a néző figyelmének a vezetése, mint élőben, valamint az időkezeléssel is másképp kell bánni. A legnagyobb kihívást azonban a forma megtalálása jelentette számára.
– vallja Molnár Balázs az előző félévi vizsgája kapcsán. Arról, hogy miként tekint az elkövetkező időszakra és a készülőben levő vizsgaelőadására, Balázs elmondta, munkakedvből és az egymásra való kiéhezettségből nincs hiány. Az osztály egyöntetű döntése alapján a vizsgát élőben fogják megtartani, a járványügyi intézkedések betartásával. „A közös testi jelenlét kitörő erejét akarom megélni a színészeimmel, és átadni azoknak, akik eljönnek erre az előadásra. A fizikai létezést örömét akarom közvetíteni” – tette hozzá Molnár Balázs.
Molnár Balázs
Bár elmondható, hogy nehéz időszakot tudnak maguk mögött mind az oktatók, mind pedig a színészképzés hallgatói, és mindannyian várják, hogy visszatérjenek a személyes jelenlétet igénylő régi mederbe, az elhivatottság és a tenni akarás a nehezítő körülmények ellenére csak nőtt.
– summázta Váta Lóránd.
A tavalyi felvételin mindkét egyetemen nagy volt a konkurencia, és valószínű, hogy ez idén sem lesz másképp. Amint az a megszólalók beszámolójából is kitűnik, elhivatottságra, szenvedélyre és nagy adag rugalmasságra van szükség ehhez a szakmához – főleg a nehezített helyzetben. De azok számára, akik elhivatottságot éreznek magukban, ez sem lehet akadály. „Aki színésznek álmodta meg magát, jöjjön, mert a színház örök érvényű. Már csak az elmúlt évre való visszatekintésből kiindulva is bőven lesz mondanivalónk, amivel megszólíthatjuk a befogadót” – szögezte le B. Fülöp Erzsébet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!