
2012. augusztus 24., 05:582012. augusztus 24., 05:58
Mikes Kelemen szimbolikus újratemetésére kerül sor szombaton szülőhelyén, Zágonban. A törökországi Rodostóban levő tömegsírról, ahol valószínűleg Mikes Kelemen is pihen, Kis József zágoni polgármester és Incze Sándor nyugalmazott református lelkipásztor tavaly októberben hozta haza a maroknyi földet, amelyet eltemetnek.
A rodostói utat tavaly a magyarországi Rodostó Alapítvány szervezte a Rákóczi-szabadságharc befejezésének 300., Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából.
Barabás Tünde, a zágoni Mikes Kelemen Kulturális Központ vezetője lapunknak elmondta: szombaton Mikes Kelemen jelképes elhantolására kerül sor feltételezett szülőháza helyén, a Mikes-kertben, az évszázados Mikes-tölgyek alatt. A Mikes-kertben emléktábla áll, amelynek felirata: „Az e helyen épült házban született Mikes Kelemen 1690–1761 II. Rákóczi Ferenc íródeákja, a Rodostóba száműzött szabadságharcos, a régi magyar széppróza kiváló művelője.” Kis József, Zágon polgármestere lapunknak elmondta: a szertartásra szombaton 10 órakor kerül sor, meghívták a magyar kormány és a román művelődési minisztérium képviselőit is, ugyanakkor jelen lesz a Rodostó Alapítvány, a lengyel Namyslow és a magyarországi Kocsér testvértelepülés küldöttsége.
A polgármester meggyőződése, hogy minden más teória ellenére a Törökországi levelek szerzője valóban a tölgyfák melletti házban látta meg a napvilágot. Kis József hangsúlyozta, magyarként, zágoniként és polgármesterként is kötelességének érezte a szimbolikus újratemetést, hiszen Mikes maga írta: „Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!”.
Bár a tömegsírról a földet már tavaly hazahozták, szándékosan időzítették a szertartást idén augusztusra, a helyhatósági választások utáni időpontra, hogy senki ne sajátíthassa azt ki kampánycélra. A polgármester egy kis tölgyfa koporsót készítetett, a Mikes Kelemen 1690–1761 felirattal, a rodostói földet ebben hantolják majd el a zágoni Mikes-kertben.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.