
Fotó: Káldy-Kovács Sára
Az elmúlt több mint másfél évtized magyar nyelvű irodalmi alkotásaiból nyújt széles merítést a Hitel folyóirat februári lapszáma, amelyben kortárs alkotókat kérdeztek meg az általuk legfontosabbnak ítélt, 2000 után született művekről.
2016. február 10., 15:182016. február 10., 15:18
A leggyakrabban említett szerzők között van a kolozsvári Szilágyi István író is. Falusi Márton, a lap egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta: az irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat minden év februárjában tematikus lapszámmal jelentkezik, a most megjelent kiadványban a kortárs irodalmi terméssel való számvetést jelölték ki célul. Ezért írókat, költőket és irodalomtörténészeket – köztük például Alexa Károlyt, Tóth Erzsébetet és Jakab-Köves Gyopárkát – kértek meg, hogy válasszák ki azt a három líra- és három prózakötetet, amelyet a legértékesebbnek vélnek az új évezred eddig eltelt időszakából.
A folyóirat felhívására mintegy ötven, a Hitellel kapcsolatban álló szerző válaszolt rövid esszé formájában, az általuk választott alkotások száma pedig több mint százra rúg – hangsúlyozta Falusi Márton, aki szerint az összeállítással sikerült egy irányzatokon felüli, átfogó és egyedülállóan gazdag képet festeni a magyar irodalomról. A szerkesztő úgy fogalmazott: semmiféle kánon vagy értékrangsor felállítására nem törekedtek, inkább a megszólított szerzők legfontosabb személyes olvasmányélményeire voltak kíváncsiak.
„Úgy gondoltam előzetesen, hogy sokan fogják ugyanazokat a könyveket választani, ennek pontosan az ellenkezője történt, alig van az egybeesés” – fűzte hozzá. A megkérdezettek által leggyakrabban említett szerzők között van Ágh István költő és Szilágyi István a Hollóidő című regényével, utóbbit Falusi Márton „vitán felül az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb irodalmi alkotásának” nevezte. A Hitel legújabb számát a február 24-én mutatják a budapesti Duna Palotában.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!