
Fotó: Káldy-Kovács Sára
Az elmúlt több mint másfél évtized magyar nyelvű irodalmi alkotásaiból nyújt széles merítést a Hitel folyóirat februári lapszáma, amelyben kortárs alkotókat kérdeztek meg az általuk legfontosabbnak ítélt, 2000 után született művekről.
2016. február 10., 15:182016. február 10., 15:18
A leggyakrabban említett szerzők között van a kolozsvári Szilágyi István író is. Falusi Márton, a lap egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta: az irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat minden év februárjában tematikus lapszámmal jelentkezik, a most megjelent kiadványban a kortárs irodalmi terméssel való számvetést jelölték ki célul. Ezért írókat, költőket és irodalomtörténészeket – köztük például Alexa Károlyt, Tóth Erzsébetet és Jakab-Köves Gyopárkát – kértek meg, hogy válasszák ki azt a három líra- és három prózakötetet, amelyet a legértékesebbnek vélnek az új évezred eddig eltelt időszakából.
A folyóirat felhívására mintegy ötven, a Hitellel kapcsolatban álló szerző válaszolt rövid esszé formájában, az általuk választott alkotások száma pedig több mint százra rúg – hangsúlyozta Falusi Márton, aki szerint az összeállítással sikerült egy irányzatokon felüli, átfogó és egyedülállóan gazdag képet festeni a magyar irodalomról. A szerkesztő úgy fogalmazott: semmiféle kánon vagy értékrangsor felállítására nem törekedtek, inkább a megszólított szerzők legfontosabb személyes olvasmányélményeire voltak kíváncsiak.
„Úgy gondoltam előzetesen, hogy sokan fogják ugyanazokat a könyveket választani, ennek pontosan az ellenkezője történt, alig van az egybeesés” – fűzte hozzá. A megkérdezettek által leggyakrabban említett szerzők között van Ágh István költő és Szilágyi István a Hollóidő című regényével, utóbbit Falusi Márton „vitán felül az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb irodalmi alkotásának” nevezte. A Hitel legújabb számát a február 24-én mutatják a budapesti Duna Palotában.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!