Fotó: Káldy-Kovács Sára
Az elmúlt több mint másfél évtized magyar nyelvű irodalmi alkotásaiból nyújt széles merítést a Hitel folyóirat februári lapszáma, amelyben kortárs alkotókat kérdeztek meg az általuk legfontosabbnak ítélt, 2000 után született művekről.
2016. február 10., 15:182016. február 10., 15:18
A leggyakrabban említett szerzők között van a kolozsvári Szilágyi István író is. Falusi Márton, a lap egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta: az irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat minden év februárjában tematikus lapszámmal jelentkezik, a most megjelent kiadványban a kortárs irodalmi terméssel való számvetést jelölték ki célul. Ezért írókat, költőket és irodalomtörténészeket – köztük például Alexa Károlyt, Tóth Erzsébetet és Jakab-Köves Gyopárkát – kértek meg, hogy válasszák ki azt a három líra- és három prózakötetet, amelyet a legértékesebbnek vélnek az új évezred eddig eltelt időszakából.
A folyóirat felhívására mintegy ötven, a Hitellel kapcsolatban álló szerző válaszolt rövid esszé formájában, az általuk választott alkotások száma pedig több mint százra rúg – hangsúlyozta Falusi Márton, aki szerint az összeállítással sikerült egy irányzatokon felüli, átfogó és egyedülállóan gazdag képet festeni a magyar irodalomról. A szerkesztő úgy fogalmazott: semmiféle kánon vagy értékrangsor felállítására nem törekedtek, inkább a megszólított szerzők legfontosabb személyes olvasmányélményeire voltak kíváncsiak.
„Úgy gondoltam előzetesen, hogy sokan fogják ugyanazokat a könyveket választani, ennek pontosan az ellenkezője történt, alig van az egybeesés” – fűzte hozzá. A megkérdezettek által leggyakrabban említett szerzők között van Ágh István költő és Szilágyi István a Hollóidő című regényével, utóbbit Falusi Márton „vitán felül az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb irodalmi alkotásának” nevezte. A Hitel legújabb számát a február 24-én mutatják a budapesti Duna Palotában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!