Fotó: Káldy-Kovács Sára
Az elmúlt több mint másfél évtized magyar nyelvű irodalmi alkotásaiból nyújt széles merítést a Hitel folyóirat februári lapszáma, amelyben kortárs alkotókat kérdeztek meg az általuk legfontosabbnak ítélt, 2000 után született művekről.
2016. február 10., 15:182016. február 10., 15:18
A leggyakrabban említett szerzők között van a kolozsvári Szilágyi István író is. Falusi Márton, a lap egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta: az irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat minden év februárjában tematikus lapszámmal jelentkezik, a most megjelent kiadványban a kortárs irodalmi terméssel való számvetést jelölték ki célul. Ezért írókat, költőket és irodalomtörténészeket – köztük például Alexa Károlyt, Tóth Erzsébetet és Jakab-Köves Gyopárkát – kértek meg, hogy válasszák ki azt a három líra- és három prózakötetet, amelyet a legértékesebbnek vélnek az új évezred eddig eltelt időszakából.
A folyóirat felhívására mintegy ötven, a Hitellel kapcsolatban álló szerző válaszolt rövid esszé formájában, az általuk választott alkotások száma pedig több mint százra rúg – hangsúlyozta Falusi Márton, aki szerint az összeállítással sikerült egy irányzatokon felüli, átfogó és egyedülállóan gazdag képet festeni a magyar irodalomról. A szerkesztő úgy fogalmazott: semmiféle kánon vagy értékrangsor felállítására nem törekedtek, inkább a megszólított szerzők legfontosabb személyes olvasmányélményeire voltak kíváncsiak.
„Úgy gondoltam előzetesen, hogy sokan fogják ugyanazokat a könyveket választani, ennek pontosan az ellenkezője történt, alig van az egybeesés” – fűzte hozzá. A megkérdezettek által leggyakrabban említett szerzők között van Ágh István költő és Szilágyi István a Hollóidő című regényével, utóbbit Falusi Márton „vitán felül az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb irodalmi alkotásának” nevezte. A Hitel legújabb számát a február 24-én mutatják a budapesti Duna Palotában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!