
Kányádi Sándor kötete, a Világlátott egérke ismét megjelent orosz nyelven, ezúttal a moszkvai KompaszGid nevű kiadó gondozásában. A Kossuth-díjas költő a Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállításra és Vásárra érkezett, amelynek idén Magyarország a díszvendége.
2013. szeptember 09., 18:422013. szeptember 09., 18:42
Amíg a Kaláka együttes a könyvkiállításnak helyet adó nagy csarnok Adyról elnevezett sétányán zenélt a közönségnek századforduló hangulatát idéző kávéházi pódiumon, a Világlátott egérke című mesekönyvet is sokan forgatták, vásárolták. A fordítás Tatyjana Voronkina munkája. „Mutatós könyv és szeretjük a verseket” – mondták az érdeklődők.
„Nagy örömmel vettem, hogy újra kiadták. Kicsit csodálkoztam, hogy ez a fiatal kiadó nem is tudott arról, hogy korábban már egy másik orosz könyvkiadó is megjelentette ezt a könyvet, de hát ez egy nagy ország” – jegyezte meg a költő. Kányádi Sándor, ha nem is gyakori vendég Oroszországban, de mint az MTI-nek elmondta, számos kapcsolat fűzi hozzá. Először 1956. október 27-én érkezett Moszkvába a romániai írószövetség küldöttségével. A forradalmi események hallatán telefonon üzent barátainak: „nehogy kihagyják, ha lesz valami”.
„Aztán megcsinálták nélkülem, és hiába mentünk Fodor Balázs barátommal a központi bizottsághoz, Páskándiék hat évet ültek a börtönben a semmiért” – emlékezett az idős költő. Kányádi Sándor 2004-ben járt újra Oroszországban, amikor a Raduga (Szivárvány) kiadó gondozásában megjelent egy verseiből összeállított válogatás. Akkor jutott el a költő Udmurtföld székhelyére, Izsevszkbe, ahol felkereste a sztálini elnyomás áldozatául esett Kuzebaj Gerd udmurt költő (1898-1937) szerelmének, Oki Asalcsinak a múzeumát. „Amikor Gerdet gulágra küldték, Oki Asalcsi (orosz neve: Akulina Veksina 1898-1973), az első udmurt költőnő elhallgatott, többet nem írt” – mondta. Oki Asalcsi később Vlagyimir Filatov, a két háború között elismert orosz szemészprofesszor tanítványaként kiváló szemészként dolgozott tovább. „Kuzebaj Gerd pedig az udmurtok Kós Károlya, Kodály Zoltánja és Cseh Tamása volt” – méltatta az udmurt költőt Kányádi. Annyira meghatotta őt Gerd szerelmének, Oki Asalcsinak a története, hogy verset is írt róla, amelyet 2004-ben a költőnő izsevszki múzeumában helyezett el. Ott, ahol a magyar Himnusz egy példányát is őrzik – mondta.
„Mindenütt jártam ezen a földgolyón, ahol zömmel magyarok élnek” – mesélte a költő. Arra a kérdésre, hogy a Kalákával sokat járja-e még a világot, huncut mosollyal a szemében azt válaszolta: „Mi az hogy velük, ők velem!” A Moszkvai Nemzetközi Könyvvásáron fellépő együttes képviseletében Gryllus Dániel az MTI-nek arról beszélt, hogy jelenleg egy erdélyi költők verseit tartalmazó gyerekdallemezen dolgoznak, amelyet majd marosvásárhelyi könyvvásáron mutatnak be novemberben. Közben Olaszországba és Göteborgba utaznak, a svéd városba Kányádi Sándorral. A Kaláka együttes 1981-ben járt először Erdélyben, akkor kezdték énekelni a Kányádi-verseket. „Sándor bácsi az, akitől a ma élő költők közül a legtöbb élményt kaptam” – mondta Gryllus Dániel. Hozzátette: remélik, hogy verséneklőkként ezekből az élményekből sokat tudtak továbbadni a hallgatóságnak.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!