Kányádi Sándor kötete, a Világlátott egérke ismét megjelent orosz nyelven, ezúttal a moszkvai KompaszGid nevű kiadó gondozásában. A Kossuth-díjas költő a Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállításra és Vásárra érkezett, amelynek idén Magyarország a díszvendége.
2013. szeptember 09., 18:422013. szeptember 09., 18:42
Amíg a Kaláka együttes a könyvkiállításnak helyet adó nagy csarnok Adyról elnevezett sétányán zenélt a közönségnek századforduló hangulatát idéző kávéházi pódiumon, a Világlátott egérke című mesekönyvet is sokan forgatták, vásárolták. A fordítás Tatyjana Voronkina munkája. „Mutatós könyv és szeretjük a verseket” – mondták az érdeklődők.
„Nagy örömmel vettem, hogy újra kiadták. Kicsit csodálkoztam, hogy ez a fiatal kiadó nem is tudott arról, hogy korábban már egy másik orosz könyvkiadó is megjelentette ezt a könyvet, de hát ez egy nagy ország” – jegyezte meg a költő. Kányádi Sándor, ha nem is gyakori vendég Oroszországban, de mint az MTI-nek elmondta, számos kapcsolat fűzi hozzá. Először 1956. október 27-én érkezett Moszkvába a romániai írószövetség küldöttségével. A forradalmi események hallatán telefonon üzent barátainak: „nehogy kihagyják, ha lesz valami”.
„Aztán megcsinálták nélkülem, és hiába mentünk Fodor Balázs barátommal a központi bizottsághoz, Páskándiék hat évet ültek a börtönben a semmiért” – emlékezett az idős költő. Kányádi Sándor 2004-ben járt újra Oroszországban, amikor a Raduga (Szivárvány) kiadó gondozásában megjelent egy verseiből összeállított válogatás. Akkor jutott el a költő Udmurtföld székhelyére, Izsevszkbe, ahol felkereste a sztálini elnyomás áldozatául esett Kuzebaj Gerd udmurt költő (1898-1937) szerelmének, Oki Asalcsinak a múzeumát. „Amikor Gerdet gulágra küldték, Oki Asalcsi (orosz neve: Akulina Veksina 1898-1973), az első udmurt költőnő elhallgatott, többet nem írt” – mondta. Oki Asalcsi később Vlagyimir Filatov, a két háború között elismert orosz szemészprofesszor tanítványaként kiváló szemészként dolgozott tovább. „Kuzebaj Gerd pedig az udmurtok Kós Károlya, Kodály Zoltánja és Cseh Tamása volt” – méltatta az udmurt költőt Kányádi. Annyira meghatotta őt Gerd szerelmének, Oki Asalcsinak a története, hogy verset is írt róla, amelyet 2004-ben a költőnő izsevszki múzeumában helyezett el. Ott, ahol a magyar Himnusz egy példányát is őrzik – mondta.
„Mindenütt jártam ezen a földgolyón, ahol zömmel magyarok élnek” – mesélte a költő. Arra a kérdésre, hogy a Kalákával sokat járja-e még a világot, huncut mosollyal a szemében azt válaszolta: „Mi az hogy velük, ők velem!” A Moszkvai Nemzetközi Könyvvásáron fellépő együttes képviseletében Gryllus Dániel az MTI-nek arról beszélt, hogy jelenleg egy erdélyi költők verseit tartalmazó gyerekdallemezen dolgoznak, amelyet majd marosvásárhelyi könyvvásáron mutatnak be novemberben. Közben Olaszországba és Göteborgba utaznak, a svéd városba Kányádi Sándorral. A Kaláka együttes 1981-ben járt először Erdélyben, akkor kezdték énekelni a Kányádi-verseket. „Sándor bácsi az, akitől a ma élő költők közül a legtöbb élményt kaptam” – mondta Gryllus Dániel. Hozzátette: remélik, hogy verséneklőkként ezekből az élményekből sokat tudtak továbbadni a hallgatóságnak.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
szóljon hozzá!