
Fotó: Krónika
2008. január 07., 00:002008. január 07., 00:00
Legelső, Kakukk című kisjátékfilmjét beválogatták az idei budapesti Filmszemle versenyfilmjei közé. Ebben a kategóriában ön az egyetlen erdélyi rendező. Mit gondol, miért?
Mert ez a műfaj az erdélyi filmgyártás mostohagyermeke. Bár ennek több oka is van, a jelenségre elsősorban az anyagi források hiánya a magyarázat. A Filmszemle utolsó tíz évében fél tucatnál kevesebb itthoni kisjátékfilm jutott el a megmérettetésre. Vagy ami ennél is elgondolkodtatóbb: a szemle 39 éves fennállása alatt összesen két erdélyi rendező nagyjátékfilmje szerepelt versenyben, egyszer Tompa Gábor, idén pedig Lakatos Róbert alkotása.
Miért fontos ez a megmérettetés?
Az ember nyilván nem magának vagy a fesztiválzsűriknek készíti a filmet. Az külön kérdés, hogy kisjátékfilmeket nem játsszanak a mozik, legföljebb tévében vagy filmklubokban láthatja ezeket a közönség. Ugyanakkor azért fontos a filmfesztiválokon, versenyeken való szereplés, mert így kerül az alkotó neve a filmkészítést támogató személyek, szervezetek látóterébe. Magyarán egy sikeres kisfilm akár ugródeszka lehet egy nagyjátékfilm elkészítéséhez. Ha nyersz, van rá esély, hogy támogatást kapj a további munkához.
A Kakukk előtt animációs filmeket készített, amelyek sikerrel szerepeltek több nemzetközi fórumon.
Igen, az egyik egyperces animációm, a Bárányok meghalása elég sok díjat kapott, többek között európai filmversenyen, a berlini televíziós filmek fesztiválján, a bukaresti egyetemi diákfilmfesztiválon és a marosvásárhelyi versenyen is díjazták.
Filmes karrierje előtt bábművész volt, a kolozsvári bábszínház magyar tagozatánál dolgozott. Van öszszefüggés?
Ha konkrét választ vár, azt kellene mondanom, hogy nincs közvetlen kapcsolat a bábszínházas múltam és az animációs filmek között. De azt is tudom, hogy ez így nem teljesen igaz. És talán az sem mellékes, hogy az első kisjátékfilmem tulajdonképpen egy felnőtteknek szóló mese.
Miről szól a Kakukk?
Erotikus népi történet, egy Faragó József gyűjtötte mese, amit Baka András mesemondó mondott el. Az eredeti címe Kerekes János. A Kriterion Könyvkiadó adta ki a Baka András meséi című kötetben. Tulajdonképpen egy szerelmi háromszög története, amelyben az asszony jól összekuszálja a szálakat, mivel nemcsak a férjét játssza ki, hanem a szeretőjét is.
Nyilvánvaló utalás tehát a cím?
Részben. Mindnyájan ismerjük a tojását mások fészkébe rakó kakukk metaforáját. Ugyanakkor a kakukk erős vizuális elem is a filmben. A szerető, Kerekes János órásmester, aki kakukkos órákat gyárt. Sokszor látunk olyan képeket, amelyek az órából kiugró madár szemszögéből mutatják a jelenetet.
Elárulna néhány technikai részletet? Hány perces a film? Hol forgatták? És hányan szerepelnek benne?
A film hossza csökkenő, beszélgetésünk alatt éppen 17 és fél percnél tartunk, de ebből is le kell faragnunk, mert úgy vélem, a sztori negyedórában maradna igazán feszes. A forgatás helyszíne egy Kolozsvárhoz közeli falu, Kide volt. A külsőket ott vettük fel, ahol értük. Téli tájak kellettek, és a forgatás alatt éppen nem volt hó. Így egyes jeleneteket a Madarasi Hargitán forgattunk, másokat polisztiréndarával, azaz habszivacsmorzsákkal oldottunk meg. Három főszerep van, az egyiket Hatházi András színművész játssza, a másikat Gábos Albin, a székelyudvarhelyi színház fiatal színésze, az asszonyt Barabás Réka marosvásárhelyi színihallgató alakítja. A filmben minden dialógust egy narrátor szájából hallunk, ő György László kolozsvári bábszínész.
Néhány belsőbb történettel is szolgáljon. Például mi volt a forgatás legnehezebb pillanata?
Nem volt igazi mélypont. Legizgalmasabb az volt, amikor földre terített zsákokra szórtuk a habszivacsdarát, ez volt az esti jelenetekben a hó. Hogy pontos legyek, a morzsák utólagos összegyűjtése volt a legizgalmasabb.
És a legvidámabb esemény?
Hatházi András nem vállalta a meztelen jeleneteket, pedig ebben a filmben több ilyen is van. Ezért a film egyik producere, Szántai János játszotta el a színész – fenekét. Ez a stáblistára is felkerült. A legnagyobb derültség akkor támadt, amikor az operatőr közölte, hogy be kéne púderezni az említett testrészt, mivel a bőrfelület csillogott a fényben. Ugyancsak ő volt a produkció erotika-szakértője is, mivel a producerek úgy vélték, nem árt kinevezni mellém egy ilyent, nehogy túl bátortalanra sikerüljenek az erotikus jelenetek. Visszatérve a mélyponthoz, el kell mondanom, hogy a film több áldozatot is követelt. Szerepel benne például egy liba. Őt megettük. És egy malacot is... De a színészek rendben hazaértek.
Könnyen fogadnak el a színészek rendezői utasításokat egy elsőfilmestől?
Nem volt gondom azzal, hogy nem hallgattak rám, vagy felülbírálták az adott instrukciókat. De ez hozzátartozik a színészi-szakmai profizmushoz.
Közhely, de a film a legköltségesebb művészeti ág. Hogyan szerez forrásokat egy fiatal rendező?
Szerencsére több forrásból kaptunk pénzt. A Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa voltam, a Szülőföld Alap is biztosított forrásokat az Argo Audiovizuális Egyesület által benyújtott pályázat nyomán. A Magyar Mozgókép Közalapítványnál az Inforg Stúdió pályázott, a film magyarországi társproducere. És a Sapientia-egyetem is támogatott, főleg technikai eszközökkel, mivel a Kakukk egyben egyetemi vizsgafilmnek is készült.
Így mekkora a Kakukk költségvetése?
Erre a producerek tudnának pontos választ adni. Átlagosan egy ilyen kisjátékfilm produkciós költségei 7–10 millió forintra (99 000–141 000 lej) rúgnak. Nekünk azért ennél jóval szűkebbre kellett húznunk a nadrágszíjat. De az ember annyiból igyekszik jól gazdálkodni, amennyi van. Fontos, hogy a film elkészítéséhez jó csapatra találtam. Ilyen a kezdő filmeseket támogató, Lakatos Róbert és Szántai János által vezetett Argo – ők egyben a film producerei is. Szerencsém volt, hogy Muhi András az Inforg Stúdió képviseletében, magyarországi társproducerként fantáziát látott a filmben. Azonkívül ez diákfilm, ami azt jelenti, hogy a kollégák segítettek. Az operatőr például Keresztes Péter, az egyik évfolyamtársam. Sok ember dolgozott ingyen. Ám legyen bármilyen alacsony költségvetésű is egy film, néhány dolgot nem lehet kikerülni. Pénzbe kerül például a világítás, a stúdióban történő utómunkálatok is jelentős költséggel járnak. A színészek munkáját is honorálni kell.
Feltételezem, a Filmszemlén való megmérettetés eredményét várja, ezzel van elfoglalva. Mégis, mik a következő tervei?
Szeretnék egy dokumentumfilmet készíteni a kolozsvári magyar bábszínházról, ahol dolgoztam. Rengeteg értékes embert ismertem meg ott. Egy másik terv animációs sorozatot készíteni Örkény István egyperceseiből. Eddig három rész készült el, jó lenne az ötletet tévésorozatként hasznosítani. Tervben van egy animációs dokumentumfilm Mátyás királyról. Ez az évforduló jegyében készülő, kissé rendhagyó produkció lesz, animációs dokumentumfilm.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.