
Fotó: Krónika
2008. január 07., 00:002008. január 07., 00:00
Legelső, Kakukk című kisjátékfilmjét beválogatták az idei budapesti Filmszemle versenyfilmjei közé. Ebben a kategóriában ön az egyetlen erdélyi rendező. Mit gondol, miért?
Mert ez a műfaj az erdélyi filmgyártás mostohagyermeke. Bár ennek több oka is van, a jelenségre elsősorban az anyagi források hiánya a magyarázat. A Filmszemle utolsó tíz évében fél tucatnál kevesebb itthoni kisjátékfilm jutott el a megmérettetésre. Vagy ami ennél is elgondolkodtatóbb: a szemle 39 éves fennállása alatt összesen két erdélyi rendező nagyjátékfilmje szerepelt versenyben, egyszer Tompa Gábor, idén pedig Lakatos Róbert alkotása.
Miért fontos ez a megmérettetés?
Az ember nyilván nem magának vagy a fesztiválzsűriknek készíti a filmet. Az külön kérdés, hogy kisjátékfilmeket nem játsszanak a mozik, legföljebb tévében vagy filmklubokban láthatja ezeket a közönség. Ugyanakkor azért fontos a filmfesztiválokon, versenyeken való szereplés, mert így kerül az alkotó neve a filmkészítést támogató személyek, szervezetek látóterébe. Magyarán egy sikeres kisfilm akár ugródeszka lehet egy nagyjátékfilm elkészítéséhez. Ha nyersz, van rá esély, hogy támogatást kapj a további munkához.
A Kakukk előtt animációs filmeket készített, amelyek sikerrel szerepeltek több nemzetközi fórumon.
Igen, az egyik egyperces animációm, a Bárányok meghalása elég sok díjat kapott, többek között európai filmversenyen, a berlini televíziós filmek fesztiválján, a bukaresti egyetemi diákfilmfesztiválon és a marosvásárhelyi versenyen is díjazták.
Filmes karrierje előtt bábművész volt, a kolozsvári bábszínház magyar tagozatánál dolgozott. Van öszszefüggés?
Ha konkrét választ vár, azt kellene mondanom, hogy nincs közvetlen kapcsolat a bábszínházas múltam és az animációs filmek között. De azt is tudom, hogy ez így nem teljesen igaz. És talán az sem mellékes, hogy az első kisjátékfilmem tulajdonképpen egy felnőtteknek szóló mese.
Miről szól a Kakukk?
Erotikus népi történet, egy Faragó József gyűjtötte mese, amit Baka András mesemondó mondott el. Az eredeti címe Kerekes János. A Kriterion Könyvkiadó adta ki a Baka András meséi című kötetben. Tulajdonképpen egy szerelmi háromszög története, amelyben az asszony jól összekuszálja a szálakat, mivel nemcsak a férjét játssza ki, hanem a szeretőjét is.
Nyilvánvaló utalás tehát a cím?
Részben. Mindnyájan ismerjük a tojását mások fészkébe rakó kakukk metaforáját. Ugyanakkor a kakukk erős vizuális elem is a filmben. A szerető, Kerekes János órásmester, aki kakukkos órákat gyárt. Sokszor látunk olyan képeket, amelyek az órából kiugró madár szemszögéből mutatják a jelenetet.
Elárulna néhány technikai részletet? Hány perces a film? Hol forgatták? És hányan szerepelnek benne?
A film hossza csökkenő, beszélgetésünk alatt éppen 17 és fél percnél tartunk, de ebből is le kell faragnunk, mert úgy vélem, a sztori negyedórában maradna igazán feszes. A forgatás helyszíne egy Kolozsvárhoz közeli falu, Kide volt. A külsőket ott vettük fel, ahol értük. Téli tájak kellettek, és a forgatás alatt éppen nem volt hó. Így egyes jeleneteket a Madarasi Hargitán forgattunk, másokat polisztiréndarával, azaz habszivacsmorzsákkal oldottunk meg. Három főszerep van, az egyiket Hatházi András színművész játssza, a másikat Gábos Albin, a székelyudvarhelyi színház fiatal színésze, az asszonyt Barabás Réka marosvásárhelyi színihallgató alakítja. A filmben minden dialógust egy narrátor szájából hallunk, ő György László kolozsvári bábszínész.
Néhány belsőbb történettel is szolgáljon. Például mi volt a forgatás legnehezebb pillanata?
Nem volt igazi mélypont. Legizgalmasabb az volt, amikor földre terített zsákokra szórtuk a habszivacsdarát, ez volt az esti jelenetekben a hó. Hogy pontos legyek, a morzsák utólagos összegyűjtése volt a legizgalmasabb.
És a legvidámabb esemény?
Hatházi András nem vállalta a meztelen jeleneteket, pedig ebben a filmben több ilyen is van. Ezért a film egyik producere, Szántai János játszotta el a színész – fenekét. Ez a stáblistára is felkerült. A legnagyobb derültség akkor támadt, amikor az operatőr közölte, hogy be kéne púderezni az említett testrészt, mivel a bőrfelület csillogott a fényben. Ugyancsak ő volt a produkció erotika-szakértője is, mivel a producerek úgy vélték, nem árt kinevezni mellém egy ilyent, nehogy túl bátortalanra sikerüljenek az erotikus jelenetek. Visszatérve a mélyponthoz, el kell mondanom, hogy a film több áldozatot is követelt. Szerepel benne például egy liba. Őt megettük. És egy malacot is... De a színészek rendben hazaértek.
Könnyen fogadnak el a színészek rendezői utasításokat egy elsőfilmestől?
Nem volt gondom azzal, hogy nem hallgattak rám, vagy felülbírálták az adott instrukciókat. De ez hozzátartozik a színészi-szakmai profizmushoz.
Közhely, de a film a legköltségesebb művészeti ág. Hogyan szerez forrásokat egy fiatal rendező?
Szerencsére több forrásból kaptunk pénzt. A Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa voltam, a Szülőföld Alap is biztosított forrásokat az Argo Audiovizuális Egyesület által benyújtott pályázat nyomán. A Magyar Mozgókép Közalapítványnál az Inforg Stúdió pályázott, a film magyarországi társproducere. És a Sapientia-egyetem is támogatott, főleg technikai eszközökkel, mivel a Kakukk egyben egyetemi vizsgafilmnek is készült.
Így mekkora a Kakukk költségvetése?
Erre a producerek tudnának pontos választ adni. Átlagosan egy ilyen kisjátékfilm produkciós költségei 7–10 millió forintra (99 000–141 000 lej) rúgnak. Nekünk azért ennél jóval szűkebbre kellett húznunk a nadrágszíjat. De az ember annyiból igyekszik jól gazdálkodni, amennyi van. Fontos, hogy a film elkészítéséhez jó csapatra találtam. Ilyen a kezdő filmeseket támogató, Lakatos Róbert és Szántai János által vezetett Argo – ők egyben a film producerei is. Szerencsém volt, hogy Muhi András az Inforg Stúdió képviseletében, magyarországi társproducerként fantáziát látott a filmben. Azonkívül ez diákfilm, ami azt jelenti, hogy a kollégák segítettek. Az operatőr például Keresztes Péter, az egyik évfolyamtársam. Sok ember dolgozott ingyen. Ám legyen bármilyen alacsony költségvetésű is egy film, néhány dolgot nem lehet kikerülni. Pénzbe kerül például a világítás, a stúdióban történő utómunkálatok is jelentős költséggel járnak. A színészek munkáját is honorálni kell.
Feltételezem, a Filmszemlén való megmérettetés eredményét várja, ezzel van elfoglalva. Mégis, mik a következő tervei?
Szeretnék egy dokumentumfilmet készíteni a kolozsvári magyar bábszínházról, ahol dolgoztam. Rengeteg értékes embert ismertem meg ott. Egy másik terv animációs sorozatot készíteni Örkény István egyperceseiből. Eddig három rész készült el, jó lenne az ötletet tévésorozatként hasznosítani. Tervben van egy animációs dokumentumfilm Mátyás királyról. Ez az évforduló jegyében készülő, kissé rendhagyó produkció lesz, animációs dokumentumfilm.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.