
Fotó: Rompres
2008. április 24., 00:002008. április 24., 00:00
A 2006-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Orhan Pamuk (képünkön) tegnap érkezett Bukarestbe, ahol a Bukaresti Egyetem Doctor Honoris Causa címével tüntették ki, majd romániai olvasóival találkozott.
A fehér kastély, Hó és más világhírû regények szerzõjét tegnap ünnepi ceremónia keretében avatta díszdoktorává a Bukaresti Egyetem, a címet Ioan Pânzaru rektor adta át. Luminiþa Munteanu, az idegen nyelv kar vezetõje, Pamuk román fordítója laudációjában a szerzõ regényeinek többszólamúságát emelte ki, és felhívta a figyelmet a labirintusszerû mondatokra, amelyek egyféle idõtlenségérzést keltenek az olvasóban. Az ünnepséget követõ sajtótájékoztatón Pamuk kijelentette: egyszerûen csak szép könyveket szeretne írni. „Leginkább írónak tartom magam, és nem politikai írónak. Nem szeretnék politikus lenni” – tette hozzá. Mint mondta, számára sem ellenõrizhetõ, hogyan értelmezik regényeit európai, amerikai, indiai, kínai vagy japán olvasói, a törökországi valóságból, az iszlámból vagy az ország jelentõs katonai múltjából kiindulva fejtik meg.
A török–kurd konfliktus kapcsán az író hangsúlyozta a szólásszabadság biztosításának szükségességét, kijelentve: kizárólag a demokrácia és a szólásszabadság jelenthet megoldást a jelenlegi helyzetre. „A könyveimmel kapcsolatban nem táplálok utópisztikus reményeket. Természetesen én is szeretném, hogy Törökország bejusson az Európai Unióba, szeretem az etikát, a morált, szeretnék segíteni az embereken, de mindezek csak az írás után következnek” – nyilatkozta Pamuk.
A világhírû író tegnap az Atheneumban találkozott olvasóival, az esemény házigazdája Emil Hurezeanu Herder-díjas publicista volt. Pamuk ma 18 órától a Diverta Magheru könyvesboltban dedikál, majd a Curtea Veche Könyvkiadó meghívottjaival együtt koktélpartin vesz részt a Clubul ãranuluiban.
Bonczidai Éva
Törökország
Orhan Pamuk 1952-ben született Isztambulban, a török posztmodern irodalom vezetõ alakja. Újságírás szakon végzett az Isztambuli Egyetemen 1977-ben. 2005-ben különbözõ török szervezetek ügyvédei perbe fogták, miután Pamuk az egyik svájci újságnak nyilatkozott az 1915–
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.