
Fotó: Veres Nándor
A legköltőibb Szép Ernő-darabnak nevezte Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója a Vőlegény című drámát, amely egy különleges szerelmi történetet és az anyagi világ csábítását mutatja be.
2016. október 07., 18:202016. október 07., 18:20
A teátrum évadnyitó előadását október 14-én 19 órától mutatja be a Csíki Játékszín, a produkciót Parászka Miklós rendezte. A Vőlegény a keletkezése idejéhez nagyon is kötődő mű, mert számos vonatkozása miatt kimozdíthatatlan a korból, amit a téma meghatároz – mutatott rá a rendező.
„Bár az első világháborút megelőző hónapokban játszódik a történet, a huszadik század meglehetősen drámai és tragikus első feléhez kötődő mű mégis üzen a mának. Szép Ernő műve magában rejti annak az értelmezésnek a lehetőségét, hogy egy perifériára szoruló, a maga módján esendő család megőrzi a humánum és a szolidaritás reflexeit. A darabtól távol áll mindenféle didakticizmus, gazdag, mint az élet, benne van sok minden, ami költői, ami megrázó, ami nevettető ebben, a mi bolond életünkben” – mondta a rendező a darabról.
A történet szereplői egy többgyermekes család tagjai, és minden név beszédes: a Csuszik is elmondja a családról, hogy éppen merre tart a lejtőn. A lányok már felnőttek, és dolgoznak a betevőért, a szülők eltartott gyerekként élnek túl. Aztán megcsillan a remény, hiszen a lányok egyike, Kornél a tánciskolában megismerkedik egy fiatalemberrel. A kilátástalan helyzetre kézenfekvő megoldás lenne egy jól szituált vőlegény – olvasható az előadás színlapján.
Parászka Miklós elmondta, a színészeknek nem volt könnyű dolguk a szöveg megtanulásakor. „A zseniális Szép Ernő olyan élő, lüktető, artisztikusan pongyola szöveget adott a színészek szájába, amelynek már a memorizálása is »hősi cselekedet«. A kollégák már ezen túl vannak, így az utolsó próbákon eljutunk addig a formáig, amit elterveztünk” – mondta Parászka Miklós. A Vőlegény főbb szerepeiben Vass Csaba, Sándor Anna, Fülöp Zoltán, Márdirosz Ágnes, Fekete Bernadetta, Bokor Andrea, Bende Sándor, Bartalis Gabriella. Az előadás jelmezeit Parászka Máté tervezte.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!