
2009. július 03., 10:122009. július 03., 10:12
– Májusban a szentpétervári fesztiválon járt a craiovai színészekkel. Milyen darabot mutattak be?
– Úgy hívták a rendezvényt, hogy Balkáni Színházi Tér (Balkan Theater Space), ahol jelen volt a híres belgrádi Atelier 212, egy bulgáriai színház és a Craiovai Marin Sorescu Állami Színház egy Shakespeare-darabbal, a Purcărete rendezte Vízkereszttel, valamint a magam rendezte előadással Ionescu drámájából, a Székekből.
– Hogyan jellemezné rendezői munkáját?
– Féltem tőle az elején, az abszurd drámát nem lehet hagyományos színpadi gondolkodással és eszközökkel megközelíteni. Ionescu egészen sajátosan építkezik. A Székekben a huszadik és a huszonegyedik század minden képtelensége benne van. Két egészen kiváló színésszel dolgoztam, az ilyenektől az ember holtáig tanul. Ilie Gheorghe – nemrég a Purcărete rendezte Faustban játszott Nagyszebenben – a második próbánkon kívülről fújta az iszonyatosan nehéz ionescui szöveget. Művelt, játékos, öröm vele dolgozni. A másik Tamara Popescu, aki igen molett, gyönyörű asszony. Bukfencet vet, tótágast áll, ha kell. Angyalarca van.
– Ezek a fesztiválok versenyek is egyben? Díjakat is osztanak a szervezők?
– Nem, ez nem versengés, a kanadai sem. Csak szakmai tapasztalatszerzés a hozadéka, meg a részvétel, ami nem mellékes. Nagyszerű dolog az, hogy az ember szóba állhat a különböző nációk színházi embereivel. A szentpétervári háromnapos fesztivál volt, a kanadai pedig tíznapos, ahol egyetlen napon volt a két előadásunk, így a többi napokon sok mindent megnézhettem.
– Június második felében a Bukaresti Állami Zsidó Színház színészeivel Montrealban járt. Milyen előadással szerepeltek?
– A montreali találkozó a Zsidó Színházak Nemzetközi Fesztiválja, az Egyesült Államokból, Izraelből, Franciaországból, Lengyelországból, Oroszországból, Ausztriából érkeztek ide társulatok. Mi Jacob Gordin Efros saga című darabját játszottuk. Mirele Efrosról szól a darab. Fő motívuma ugyanaz, mint Csehov Három nővérének. A szerzők egyébként kortársak voltak. A darabban szereplő két fiatal színészre felfigyeltek Montrealban. Egyiküket, Jeni Brendát az előadás után meghívták vendégszerepelni a varsói zsidó színházba, ahol két hét múlva kezdik a próbákat. Ami számomra Montrealban döbbenetes volt, hogy rajtunk kívül mindenki zenés-táncos produkcióval volt jelen. Úgy látszik, most ez a divat. Mindenki a pénzre utazik.
– A mostani évadban hol rendezett?
– A Szomorú vasárnapon kívül magyar nyelven Szatmárnémetiben állítottam színpadra a Nyolc nőt, ezenkívül Craiovában, Bukarestben, Nagybányán dolgoztam román társulatokkal. A következő évadban itthon rendezem meg Gogol Háztűznézőjét, a vásárhelyi főiskolán a mesterkurzus hallgatóival állítunk színpadra egy Galin-darabot, és várnak a craiovaiak, a nagybányaiak, valamint a zsidó színház is számít rám. Tavaly túl sokat dolgoztam, de ez egy könyörtelen pálya, addig kell menni, amíg hívnak. Tele van a pálya rendezőkkel.
– Mi volt a legemlékezetesebb élménye a két városban?
– Montrealban és Szentpéterváron is először jártam. Horgászként nagy élmény volt számomra az, hogy Montrealban, a Szent Lőrinc folyóból kifogtam egy több mint négykilós vizát Szentpétervár viszont sokkal inkább megragadott, mint Montreal. Csodálatos város, és sokkal szebbek a nők, mint Kanadában.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.