Székelyudvarhelyi Ödön von Horváth-premier

„Augusztusban, mikor a Horváth-darabot kiválasztottuk, még senki nem beszélt válságról. A Mesél a bécsi erdő epizóddráma, több helyszínnel, szereplővel, amelyek úgy állnak össze, mint egy puzzle, a továbbgörgetett cselekmény köti össze a darabot, ezért nincs is a szó klasszikus értelmében például főszereplő. Sokszínű, a színészeket és a rendezőt is nagy feladat elé állító darab, mert szinte végtelen a szereplők viszonyrendszeréből kiaknázható lehetőségek sora. Nagy kihívás, ezért esett a választásunk a Horváth-műre” – mondta el lapunknak a rendező. A népszínműként megírt színdarabból adaptáció készült Székelyudvarhelyen, az eredeti szöveg mintegy felének felhasználásával, de még így is a társulat minden tagja szerepet kap, és négy meghívott művész is fellép: Molnár Gizella és Nemes Levente Sepsiszentgyörgyről, Salat Lehel és Bartos Csaba Kolozsvárról. A rendező szerint a jelenetekre tördelt darab akár filmforgatókönyv is lehetne, ezt felhasználva filmes eszközöket is alkalmaztak az előadásban: egy hatalmas, a teljes színházportált kitöltő vetítővászon ereszkedik le a jelenetek között, és a cselekmény egyes részleteit filmen követheti tovább a közönség. „Intimebb viszonyt tudunk így kialakítani a szereplők és a nézők között, közelebb tudunk hozni egy arcot, egy tekintetet, mint az egész alakos színpadi jelenléttel” – magyarázta a rendező. A videofelvételeket Kató Zsolt meghívott művész készítette, vendégművész a díszlet- és jelmezterveket jegyző Kerezsi Nemere is.

A tragikus végkifejlet – a nagyanya kegyetlen pragmatizmusa a gyerek halálát okozza – és a kilátástalan, a farkába harapó kígyóként a kiindulási pontra ismét visszatérő cselekmény ellenére szórakoztató is Ödön von Horváth műve. Egyszerre kegyetlen és vidám, egy könnyed és önfeledt, a békebeli monarchia nosztalgiájára vágyó és az éledő fasizmus kegyetlenségét, a második világháborút előrevetítő kettősség jellemzi.