2009. február 27., 09:272009. február 27., 09:27
„Augusztusban, mikor a Horváth-darabot kiválasztottuk, még senki nem beszélt válságról. A Mesél a bécsi erdő epizóddráma, több helyszínnel, szereplővel, amelyek úgy állnak össze, mint egy puzzle, a továbbgörgetett cselekmény köti össze a darabot, ezért nincs is a szó klasszikus értelmében például főszereplő. Sokszínű, a színészeket és a rendezőt is nagy feladat elé állító darab, mert szinte végtelen a szereplők viszonyrendszeréből kiaknázható lehetőségek sora. Nagy kihívás, ezért esett a választásunk a Horváth-műre” – mondta el lapunknak a rendező. A népszínműként megírt színdarabból adaptáció készült Székelyudvarhelyen, az eredeti szöveg mintegy felének felhasználásával, de még így is a társulat minden tagja szerepet kap, és négy meghívott művész is fellép: Molnár Gizella és Nemes Levente Sepsiszentgyörgyről, Salat Lehel és Bartos Csaba Kolozsvárról. A rendező szerint a jelenetekre tördelt darab akár filmforgatókönyv is lehetne, ezt felhasználva filmes eszközöket is alkalmaztak az előadásban: egy hatalmas, a teljes színházportált kitöltő vetítővászon ereszkedik le a jelenetek között, és a cselekmény egyes részleteit filmen követheti tovább a közönség. „Intimebb viszonyt tudunk így kialakítani a szereplők és a nézők között, közelebb tudunk hozni egy arcot, egy tekintetet, mint az egész alakos színpadi jelenléttel” – magyarázta a rendező. A videofelvételeket Kató Zsolt meghívott művész készítette, vendégművész a díszlet- és jelmezterveket jegyző Kerezsi Nemere is.
A tragikus végkifejlet – a nagyanya kegyetlen pragmatizmusa a gyerek halálát okozza – és a kilátástalan, a farkába harapó kígyóként a kiindulási pontra ismét visszatérő cselekmény ellenére szórakoztató is Ödön von Horváth műve. Egyszerre kegyetlen és vidám, egy könnyed és önfeledt, a békebeli monarchia nosztalgiájára vágyó és az éledő fasizmus kegyetlenségét, a második világháborút előrevetítő kettősség jellemzi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok