2009. február 27., 09:272009. február 27., 09:27
„Augusztusban, mikor a Horváth-darabot kiválasztottuk, még senki nem beszélt válságról. A Mesél a bécsi erdő epizóddráma, több helyszínnel, szereplővel, amelyek úgy állnak össze, mint egy puzzle, a továbbgörgetett cselekmény köti össze a darabot, ezért nincs is a szó klasszikus értelmében például főszereplő. Sokszínű, a színészeket és a rendezőt is nagy feladat elé állító darab, mert szinte végtelen a szereplők viszonyrendszeréből kiaknázható lehetőségek sora. Nagy kihívás, ezért esett a választásunk a Horváth-műre” – mondta el lapunknak a rendező. A népszínműként megírt színdarabból adaptáció készült Székelyudvarhelyen, az eredeti szöveg mintegy felének felhasználásával, de még így is a társulat minden tagja szerepet kap, és négy meghívott művész is fellép: Molnár Gizella és Nemes Levente Sepsiszentgyörgyről, Salat Lehel és Bartos Csaba Kolozsvárról. A rendező szerint a jelenetekre tördelt darab akár filmforgatókönyv is lehetne, ezt felhasználva filmes eszközöket is alkalmaztak az előadásban: egy hatalmas, a teljes színházportált kitöltő vetítővászon ereszkedik le a jelenetek között, és a cselekmény egyes részleteit filmen követheti tovább a közönség. „Intimebb viszonyt tudunk így kialakítani a szereplők és a nézők között, közelebb tudunk hozni egy arcot, egy tekintetet, mint az egész alakos színpadi jelenléttel” – magyarázta a rendező. A videofelvételeket Kató Zsolt meghívott művész készítette, vendégművész a díszlet- és jelmezterveket jegyző Kerezsi Nemere is.
A tragikus végkifejlet – a nagyanya kegyetlen pragmatizmusa a gyerek halálát okozza – és a kilátástalan, a farkába harapó kígyóként a kiindulási pontra ismét visszatérő cselekmény ellenére szórakoztató is Ödön von Horváth műve. Egyszerre kegyetlen és vidám, egy könnyed és önfeledt, a békebeli monarchia nosztalgiájára vágyó és az éledő fasizmus kegyetlenségét, a második világháborút előrevetítő kettősség jellemzi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok