2009. február 27., 09:272009. február 27., 09:27
„Augusztusban, mikor a Horváth-darabot kiválasztottuk, még senki nem beszélt válságról. A Mesél a bécsi erdő epizóddráma, több helyszínnel, szereplővel, amelyek úgy állnak össze, mint egy puzzle, a továbbgörgetett cselekmény köti össze a darabot, ezért nincs is a szó klasszikus értelmében például főszereplő. Sokszínű, a színészeket és a rendezőt is nagy feladat elé állító darab, mert szinte végtelen a szereplők viszonyrendszeréből kiaknázható lehetőségek sora. Nagy kihívás, ezért esett a választásunk a Horváth-műre” – mondta el lapunknak a rendező. A népszínműként megírt színdarabból adaptáció készült Székelyudvarhelyen, az eredeti szöveg mintegy felének felhasználásával, de még így is a társulat minden tagja szerepet kap, és négy meghívott művész is fellép: Molnár Gizella és Nemes Levente Sepsiszentgyörgyről, Salat Lehel és Bartos Csaba Kolozsvárról. A rendező szerint a jelenetekre tördelt darab akár filmforgatókönyv is lehetne, ezt felhasználva filmes eszközöket is alkalmaztak az előadásban: egy hatalmas, a teljes színházportált kitöltő vetítővászon ereszkedik le a jelenetek között, és a cselekmény egyes részleteit filmen követheti tovább a közönség. „Intimebb viszonyt tudunk így kialakítani a szereplők és a nézők között, közelebb tudunk hozni egy arcot, egy tekintetet, mint az egész alakos színpadi jelenléttel” – magyarázta a rendező. A videofelvételeket Kató Zsolt meghívott művész készítette, vendégművész a díszlet- és jelmezterveket jegyző Kerezsi Nemere is.
A tragikus végkifejlet – a nagyanya kegyetlen pragmatizmusa a gyerek halálát okozza – és a kilátástalan, a farkába harapó kígyóként a kiindulási pontra ismét visszatérő cselekmény ellenére szórakoztató is Ödön von Horváth műve. Egyszerre kegyetlen és vidám, egy könnyed és önfeledt, a békebeli monarchia nosztalgiájára vágyó és az éledő fasizmus kegyetlenségét, a második világháborút előrevetítő kettősség jellemzi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok