2009. április 15., 10:162009. április 15., 10:16
A világhírű mesemondót a csíkszentdomokosi Kedves Norbert és a kápolnásfalusi Csíki Róbert előadása nyűgözte le, annak ellenére, hogy a két fiú neve nem szerepelt a verseny három legjobbja között. „Őket ketten sokáig hallgatnám, mert valami olyan régiség van bennük, amit a néprajzosok reflektorral keresnek. Nem igazán színpadi alkat egyik sem, de ha beoltják őket egy kis lázzal, színpadi mondanivalóval, akkor a mesemondás csúcsteljesítménye hozható ki belőlük” – hangoztatta Berecz András a két fiatalemberről, akiket szívesen maga mellé venne akár a színpadra is.
Berecznek főleg a két fiatalember nyílt és zárt e hangzója tetszett, amiket, mint mondta, az anyaországban már alig lehet hallani. Ezenkívül az előadásmódjukban, a gesztusaikban is talált olyan elemeket, amik a hajdani fonók nagy mesemondóit idézték. „Ezek olyan szempontok, amikre csak a több évtizede mesélő mesemondó figyel, nem is próbáltam befolyásolni a zsűritársaimat, hogy figyeljenek erre” – szögezte le Berecz, aki viszont a verseny végén fontosnak találta, hogy fotót készítsen a két felfedezettjével.
A két fiatalember az elismerést meglepve fogadta, mint mondták, nem is remélték, hogy ennyire mély benyomást keltenek egy elismert mesemondóban az előadásukkal. „Berecz András elismerése felér az első díjjal, ugyanakkor arra kötelez, hogy komolyabban figyeljek oda, amikor megint mesemondó versenyre jelentkezem” – fejtegette a Krónika kérdésére Kedves Norbert, aki pironkodva vallotta be, hogy nem sokat készült a versenyre, hanem igyekezett saját szavaival, érdekesen elmondani a tanult szöveget.
Csíki Róbert ezzel szemben igyekezett az otthoni családi ünnepségek nagy mesélőit megidézni előadásmódjában, de ő is furcsállotta, hogy éppen ezt találta annyira értékesnek az előadásából Berecz.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.