
A gereblyekészítő. Tordai Ede 2012-ben, Nyikómalomfalván készített fotója a kihalófélben lévő mesterségről
Fotó: Tordai Ede
A huszonegyedik század elején már alig élő, székelyföldi hagyományos mesterségekről nyílik retrospektív fényképkiállítás kedden Strasbourgban az EP-képviselők klubjának parlamenti szessziót záró rendezvényén. Az anyagot a székelyföldi dokumentarista fotótáborok szervezője, Balázs Ödön fotográfus válogatta, aki a tárlat létrejöttéről, az eltűnőfélben lévő világ megörökítéséről beszélt a Krónikának.
2018. július 02., 21:162018. július 02., 21:16
Eltűnőfélben lévő, hagyományos székelyföldi mesterségeket bemutató fotókból nyílik tárlat kedden Strasbourgban az európai parlamenti képviselők klubjának parlamenti szessziót záró rendezvényén. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Másfél évtized képesszenciája című tárlata retrospektív anyagot mutat be az Orbán Balázs nyomdokán elnevezésű dokumentációs fotótáborok legemlékezetesebb képlenyomataiból. A tárlat anyagát, amely 16 székelyföldi fotós 40 munkáját sorakoztatja fel, Balázs Ödön, a forrásközpont fotósa, a dokumentarista fotótáborok szervezője válogatta.
A mulandósággal számot vetve, a megőrizhetetlen megőrzésére tett kísérleteként is felfoghatjuk ezeknek a képeknek a megszületését. Az évek során több mint félszáz, többségük hazai és nemzetközi színtéren elismert, számontartott fotóművész vett részt ezekben a táborokban” – olvasható az esemény beharangozójában. A strasbourgi kiállítást Szabó Béla magyarországi fotográfus, fotóművész nyitja meg
Balázs Ödön a Krónika megkeresésére elmondta, a 2002 óta szervezett dokumentarista fotótáborokban készült munkákból válogatta ki az anyagot, amely a Székelyföld még meglévő, de eltűnő hagyományos értékeit hivatott népszerűsíteni.
Házikenyér. Kozma Erzsébet 2010-ben Parajdon készített fotója
Fotó: Kozma Erzsébet
„Ha úgy vesszük, kicsit idealizált kép bontakozik ki a tárlat anyagából a Székelyföldről a tekintetben, hogy ha egy külföldi megnézi a képeket, talán azt gondolja, hogy a képeken látottakkal találkozhat itt lépten-nyomon. Pedig ez nincs így,
– mondta el Balázs Ödön. Azt is kifejtette, a dokumentarista fotósok bizonyos helyszínekre visszamennek mondjuk tíz év elteltével, ilyenkor határozottan érzékelik a változást. A fotótáborok résztvevői Udvarhelyszék összes falvait vágigjárták, aztán vették elölről ezeket a településeket, a Maros megyei Kibéden is fotóztak, idén tavasszal a Kászonokban jártak, ahová ősszel visszatérnek.
„Amikor indultak a fotótáborok, még jóval több régi mesterembert lehetett találni, most is vannak, de jóval kevesebben. Például a kovácsmesterség még él, hiszen még járnak lovakkal a mezőre Székelyföldön, de például nem mondható el ez a gereblyekészítésről. Egy gereblyekészítő bácsiról is van kép a tárlat anyagában, ez a mesterség már alig él, a fotó alanya idős nagyon, ritkán készít gereblyét” – mondta Balázs Ödön. Úgy fogalmazott,
Balázs Ödön azt is elmondta, szeretnék más európai helyszíneken is bemutatni az eltűnőfélben lévő világot megörökítő tárlatot: talán lesz rá lehetőség, hogy Skóciába is elvigyék, itt egy forgalmas nagyáruházban nyitnák meg, ahol rengetegen megfordulnak. A strasbourgi rendezvényt Sógor Csaba európai parlamenti képviselő irodája, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Hargita Megyei Tanács szervezi. A vándortárlat korábban több erdélyi és magyarországi településen volt megtekinthető.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!