Két csíkszeredai és egy székelyudvarhelyi ifjú hölgy – egy építész, egy néprajzos és egy színházi rendező – közös pályamunkája is bekerült a 15 legjobb közé a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának látványterv-pályázatán.
2014. január 09., 18:482014. január 09., 18:48
A jeligés pályázatra a székelyföldi alkotók az Otthon című pályamunkával jelentkeztek Szépvíz jeligével. A magyar pavilon látványtervére kiírt pályázatra összesen negyvenöt pályamunka érkezett. A továbbjutott tizenöt tervre január 14-ig bárki szavazhat az Expo 2015 Magyarország honlapján, az expomilano2015.hu-n.
A székelyföldi alkotás a 35. számú munka, megálmodói az egyszerűség szellemében dolgoztak. A fő koncepció: a helyi, népi értékek kiemelése mellett bemutatni a legfontosabb magyar találmányokat is. Az elképzelés szerint a teret három részre osztanák az élet három fő szakaszának megfelelően.
„Van egy játéktér, amely a gyermekkor szakaszára utal, van a felnőtt, cselekvő élet tere, ami egy népi gazdaság berendezéseit veszi alapul, és van a pihenő rész, a kert, ami egy bölcsebb kornak a lenyomatát tükrözi. Minden elem, amit felhasználunk, valamilyen szinten kapcsolódik a helyi értékekhez. Azt tükrözi, hogy miként viszonyulunk az életterünkhöz, annak az életnek a szépségeit, a berendezkedését mutatja be, ami nálunk még aktívan jelen van, ami nagyon nagy érték, és ami nagyon könnyen el tud veszni” – fogalmaztak az alkotók.
A játéktér a pavilon fogadótere, amely a gyermekkorra utal. Ennek két eleme egy fatorony és egy labirintus a magyar legendákhoz, kulturális értékek bemutatásához kötődik. A fatorony festett kazettás mennyezetéhez az olasz kultúrából ismert reneszánsz elemeket használnák fel az alkotók. „Analógiaként a Kárpát-medence területén fellelhető kazettás mennyezetek szolgálnak” – áll a terv leírásában, ahol az alkotók hozzáteszik: a terv részeként restaurálásra javasolnak egy magyar műemléktemplomban található festett famennyezetet is.
A felnőttkorhoz kapcsolódó „porta” a pavilon központi része, amely egy egyszintes házat, a magyar népi kultúrára jellemző vízimalmot, nyári konyhát és csűrt foglal magába. A házban hagyományos kézműves tevékenységekre alkalmas alkotótér, kiállítótér, iroda, és a tetőtérben kialakított vendégszobák várják a látogatókat. A nyári konyhában a magyar gasztronómia jellegzetességeit mutatják be, a csűrben pedig konferenciatermet, színházteret, kávézót, tetőterében pedig újabb kiállítótereket alakítanának ki. „A pavilon létrehozásához feljavítanánk egy műemléklistán szereplő fűrészmalmot, a helyszínen szereznénk be a pavilon egy részéhez szükséges faanyagot” – mutattak rá az alkotók.
A kert a pavilon utolsó része lenne, az „időskor” színhelye lugassal, gyógynövényekkel és borozóval, amelyben a magyar borkultúra jellegzetességeit is megkóstolhatják az érdeklődők. A különböző terekben a magyar innovációkat is bemutatják, rámutatva, hogy több mint tíz olyan magyar találmány van, amelyek ma is a mindennapi élet fontos részei. Bemutatásra kerül többek között a golyóstoll, a számítógép, a floppy, és olyan magyar fejlesztésű szoftverek, mint az Excel vagy a Prezi, emellett a helikopter és a villanymozdony, a binokuláris távcső, a kontaktlencse és a színes tévé is szerepel a listán. Az egész pavilon áramellátását Telkes Mária találmányával, napelemmel biztosítanák.
„A magyar vonatkozású dolgokat nem üvegbura alatt, tökéletesen megvilágítva, múzeumi tárgyként mutatnánk be, hanem használat közben. De még rengeteg kidolgozásra váró részlet akad, a kortárs képzőművészeti kiállításoktól kezdve a sporton, mezőgazdaságon, tudományon, színházi tereken keresztül a magyar innovációkig” – szögezték le a pályázók.
A nyertes magyar munkát a zsűri elbírálása és a közönségszavazatok alapján választja ki a bírálóbizottság, amelynek elnöke Szőcs Géza, a Milánói Világkiállítás magyar részvételért felelős kormánybiztosa. Az ünnepélyes eredményhirdetést január közepén tartják.
A Milánói Világkiállítást – amelynek központi témája a fenntartható fejlődés lesz – 2015. május 1. és október 31. között rendezik meg mintegy 141 ország részvételével. A szervezők naponta 160 ezer látogatóra számítanak.
Péter Beáta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!