
Gabriela von Habsburg főhercegnő acélból készült művei „organikusak és költőiek”
Fotó: Kunsthaus 7B
Gabriela von Habsburg főhercegnő műveiből nyílik kiállítás a Szeben megyei Kisdisznódon június 20-án, a „Spațiu între – In Between” (Térköz) című szabadtéri tárlat szeptember 5-ig lesz látogatható.
2021. június 08., 16:412021. június 08., 16:41
2021. június 08., 16:422021. június 08., 16:42
IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király unokája, Gabriela von Habsburg főhercegnő Németországban élő művész, akinek szobrait és litográfiáit a Kunsthaus 7B szebeni művészeti galéria mutatja be.
Amint a művésznő honlapján, a habsburg.de oldalon olvasható, Gabriela von Habsburg azt vallja: „a befogadó számára új szempontokat kell teremteni, hogy új perspektívákat ismerhessen meg és hogy a számára otthonosat teljesen más szemszögből szemlélhesse”.
Gabriela főhercegnő június 20-án nyitja meg a kiállítást Kisdisznódon – közölte a HÍD Szebeni Magyar Ház. Idézik Oana Ionelt, a kiállítás bukaresti kurátorát, aki kifejti, nagyon büszkék arra, hogy a főhercegnő spontán módon elfogadta meghívásukat.
„Rozsdamentes acélból készült művei meglepően organikusak és költőiesek, nagyon jól illeszkednek az erdélyi tájba” – fogalmaz a kurátor. Kifejti, a főhercegnő nemzetközileg elismert művész, akinek kiállításai és szabadtéri szobrai megtalálhatóak a világ különböző pontjain, művei különleges poézissel bírnak, ugyanakkor konstruktivista geometriát hordoznak. A kisdisznódi kiállítás megnyitó ünnepsége közép-európai társadalmi esemény, ahol jeles személyiségek, gyűjtők és műértők találkoznak, a nemesi családok képviselőit Csehországból, Németországból, Svájcból, Olaszországból, Ausztriából, Magyarországról és Romániából várják. A román királyi családot, Sofia román királyi hercegnő képviseli.
– fogalmaz Thomas Emmerling német műgyűjtő, a kisdisznódi Kunsthaus 7B igazgatója.
A kiállítás több mint 20 szobrot és kültéri emlékművet, valamint litográfiákat mutat be.
„Gabriela von Habsburg művészetfilozófiájában a térköznek megvan a maga jellege és része az egész műalkotásban” – írja Elmar Zorn német műkritikus, aki várhatóan eljön majd a megnyitóra. Oana Ionel kurátor szerint a kiállítás fő gondolata, hogy Románia „térköz” Róma és Bizánc, Nyugat és Kelet között. A rendezvény szervezői Luzernből, Párizsból, Münchenből, Firenzéből és Bécsből várnak vendégeket.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
szóljon hozzá!