Gabriela von Habsburg főhercegnő acélból készült művei „organikusak és költőiek”
Fotó: Kunsthaus 7B
Gabriela von Habsburg főhercegnő műveiből nyílik kiállítás a Szeben megyei Kisdisznódon június 20-án, a „Spațiu între – In Between” (Térköz) című szabadtéri tárlat szeptember 5-ig lesz látogatható.
2021. június 08., 16:412021. június 08., 16:41
2021. június 08., 16:422021. június 08., 16:42
IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király unokája, Gabriela von Habsburg főhercegnő Németországban élő művész, akinek szobrait és litográfiáit a Kunsthaus 7B szebeni művészeti galéria mutatja be.
Amint a művésznő honlapján, a habsburg.de oldalon olvasható, Gabriela von Habsburg azt vallja: „a befogadó számára új szempontokat kell teremteni, hogy új perspektívákat ismerhessen meg és hogy a számára otthonosat teljesen más szemszögből szemlélhesse”.
Gabriela főhercegnő június 20-án nyitja meg a kiállítást Kisdisznódon – közölte a HÍD Szebeni Magyar Ház. Idézik Oana Ionelt, a kiállítás bukaresti kurátorát, aki kifejti, nagyon büszkék arra, hogy a főhercegnő spontán módon elfogadta meghívásukat.
„Rozsdamentes acélból készült művei meglepően organikusak és költőiesek, nagyon jól illeszkednek az erdélyi tájba” – fogalmaz a kurátor. Kifejti, a főhercegnő nemzetközileg elismert művész, akinek kiállításai és szabadtéri szobrai megtalálhatóak a világ különböző pontjain, művei különleges poézissel bírnak, ugyanakkor konstruktivista geometriát hordoznak. A kisdisznódi kiállítás megnyitó ünnepsége közép-európai társadalmi esemény, ahol jeles személyiségek, gyűjtők és műértők találkoznak, a nemesi családok képviselőit Csehországból, Németországból, Svájcból, Olaszországból, Ausztriából, Magyarországról és Romániából várják. A román királyi családot, Sofia román királyi hercegnő képviseli.
– fogalmaz Thomas Emmerling német műgyűjtő, a kisdisznódi Kunsthaus 7B igazgatója.
A kiállítás több mint 20 szobrot és kültéri emlékművet, valamint litográfiákat mutat be.
„Gabriela von Habsburg művészetfilozófiájában a térköznek megvan a maga jellege és része az egész műalkotásban” – írja Elmar Zorn német műkritikus, aki várhatóan eljön majd a megnyitóra. Oana Ionel kurátor szerint a kiállítás fő gondolata, hogy Románia „térköz” Róma és Bizánc, Nyugat és Kelet között. A rendezvény szervezői Luzernből, Párizsból, Münchenből, Firenzéből és Bécsből várnak vendégeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
Nagyon erős a magyar kulturális jelenlét a román fővárosban, de a Liszt Intézet Bukarest Kulturális Központ olyan román városokba – Brăila, Tulcea, Galac, Szörényvár – is elviszi eseményeit, ahol a közönség számára kuriózumnak számít a magyar kultúra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!