Január 1-jétől szabadon felhasználhatók Bartók Béla, Szerb Antal és Pietro Mascagni művei, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem.
2015. december 29., 18:232015. december 29., 18:23
Bartók művei 2016. január 1-jétől ugyan szabadon felhasználhatóvá válnak, de a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még marad két jelentős megkötés: az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetvenéves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi műve), a másik pedig, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel.
Január 1-jétől szabadon lehet felhasználni Johan Huizinga holland történész és indológus, Pietro Mascagni olasz zeneszerző és karmester, Szerb Antal író, irodalomtörténész, valamint Fényes Adolf festőművész műveit is. A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy a fizikai tulajdontól eltérően csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat.
A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Egy friss tanulmány szerint ugyanakkor Európában minden 10 jogdíjkifizetésben részesülő személyből kilenc élő szerző, és csak egy örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ezek a művek valóban a közös kultúrkincs részét képezik, és ezt a jogi szabályozás is elismeri a szerzői jogi védelem megszűntével.
A védelmi idő lejártának sajátos, kettős hatása van. A pozitív oldala, hogy a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elveszésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen előfordulhat, hogy azonos című, gyengébb minőségű, de olcsóbb kiadványokkal kell majd versenyezniük. Bartók egy igazi klasszikus, ezért az ő esetében a jövőre induló, kiemelt minőségű magyar-német kottaösszkiadás-sorozat kivételt jelent. De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni – idézi a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!