
„Saját eszményképünkhöz képest jól sikerült karikatúrák vagyunk, hibáink, gyengeségeink megannyi poénjával... örökös kínban ezek palástolására. Egyetlen esélyünk a decens döntetlenre csak az önirónia és a humor segítségével lehetséges" – vallja Könczey Elemér kolozsvári grafikusművész, lapunk munkatársa, akinek karikatúráiból Budapesten nyílt kiállítás kedden.
2016. február 10., 15:342016. február 10., 15:34
A Deadline című tárlat, amelyet az erdélyi közönség a Kolozsvári Magyar Napokon is láthatott tavaly augusztusban, ingyenesen látogatható a budapesti Klebelsberg Kultúrkúriában február 29-ig.
„Ha nem olvastunk volna Bajor Andort, ha nem írta volna meg humoreszkjeiben, pamfletjeiben Bajor Andor azt, amit Könczey rajzolt volna, akkor Könczey Elemérből tudós lett volna, vagy sebész. Mert nem elég, hogy mintha kívülről nézne, még szeme is van a látásra. Bajor Andor 1991-ben elhunyt, halálával űr keletkezett nemlétező világunk metafizikai rendjében, lett egy méretes lyuk, huzatos lett Erdély és Székelyföld, ott cidriztünk árván mi, nemlétező székelyek és erdélyi magyarok, átfújt a hideg szél a párhuzamos világokból, hát Könczey fogta magát, és elkezdte ilyen kis ficujkákkal betapasztani a rést, immáron Kolozsvárról\" – mondta a tárlatot megnyitó Demeter Szilárd író, rockzenész.
Úgy fogalmazott, Könczeynek tűnt föl, milyen dolog, hogy nincs árnyékunk, ezért a ficujkákra elkezdte megrajzolni és azóta is rajzolja az árnyékvilágot, árnyékvilágunkat, mi meg elgondolkodva-nevetve csodálkozunk rá, hogy jé, tényleg, ilyen lenne, ha lenne árnyékunk, ilyen ez az árnyékvilág.
„Ezek a rajzok megszólítanak, beszélnek, mondják a magukét, olykor visszafogottan, olykor hangosan vagy bőr alá bújva, karcolva, elbeszélnek egy szituációt, történetet, továbbírnak egy helyzetet, általánosítanak vagy absztrahálnak, konkretizálnak vagy globalizálnak. Ezek a rajzok, karikatúrák is azt jelzik: a viszonylagos, sokszor magunk által készített börtöneinkben is megtalálhatjuk a szabadságunkat, a saját magunk alkotta bezártságból viszont csak a humor és az önirónia, önreflexió által szabadulhatunk\" – írta Könczey Elemér alkotásairól Bányai Éva irodalmár.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!