Hirdetés

Statisztikai háború a Duna Tv és az MTV között

Teljesen eltérő felmérési eredmények láttak napvilágot a romániai magyarság tévézési szokásait és kedvenc csatornáit illetően. Míg a közelmúltban a Duna Televízió által rendelt közvélemény-kutatás eredménye szerint az erdélyi magyarok a magát a „Nemzet Televíziójaként” jellemző csatornát nézik legtöbbet, addig a Magyar Televízió (MTV) által frissen kiadott, a romániai televíziós piacot elektronikusan mérő TNS-től bekért 2009-es adatok szerint három kereskedelmi csatorna – az RTL Klub, a Tv2, illetve a román Pro Tv – vezeti a nézettségi versenyt, ezután következik az MTV két csatornája, a Duna Tv pedig csak az ötödik helyen áll.

2010. március 09., 08:552010. március 09., 08:55

A Duna Tv az általa felkért budapesti Outdoor Media Audit Kft. 2009. november 11. és december 23. között, az erdélyi magyarság körében végzett, személyes megkeresésen alapuló kérdőíves felmérésre alapozza eredményeit. Az MTV által említett TNS a közszolgálati adó szerint a világ legnagyobb kutatócégének leányvállalata, amely a Magyarországon és Európa más országaiban is elfogadott módszertani standardokat alkalmazza.

A TNS eredményei műszeres méréseken alapulnak, és a teljes 2009-es év adatait feldolgozzák. Ezek szerint az MTV két csatornája együttesen 7,3 százalékos nézettséget ért el 2009-ben, míg a Duna Tv és a Duna Autonómia csatorna együttes nézettsége 6 százalékra rúg.

„Az MTV díjmentesen átadja műsorát számos közösségi televíziónak, amelyeket a TNS az egyéb magyar nyelvű csatornák közé sorol. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Televízió műsorai a valóságban még több nézőhöz jutnak el” – áll az MTV közleményében.

Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) RMDSZ által delegált tagja az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, csak úgy lehet eldönteni, hogy melyik felmérés hitelesebb, ha tudjuk, mekkora mintán készültek, azaz hány erdélyi magyar nézőt kérdeztek meg az üggyel kapcsolatban. Erről az illető csatornáknak a nézőket is tájékoztatniuk kell.

Szász hozzátette, hogy tudomása szerint Romániában nem létezik olyan piackutató cég, amely kimondottan az itt élő magyarság tévézési szokásaira összpontosítana, nem készült olyan felmérés az országban, amely ezt vizsgálta volna, bár nagy szükség lenne rá.

Szász Attila elmondta: egy nemzetközi céget ismer, amely számos országban műszeres mérés segítségével szolgáltat megbízható adatokat. Romániában nagyjából 1200 háztartás csatlakozott a rendszerhez, ezeknél a családoknál pontosan tudják, hogy melyik családtag mit néz naponta. Szász azonban sem a Duna Tv, sem az MTV által említett cégeket nem ismeri.

Magyari Tivadar médiaszociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a felsőoktatási intézmény szociológia tanszékének tanára sem kommentálta az eredményeket, mint mondta, nagyon részletesen kellene ismernie a felmérések részleteit, hogy el tudja dönteni, melyik pontosabb. Ismertette azonban az egyetem kutatócsoportjának eredményeit.

A tanszék munkatársai és diákjai a 90-es évektől kezdve végeznek felméréseket az erdélyi magyarság tévénézési szokásaival kapcsolatban. Azt az eredményt kapták, hogy a Duna Televízió csak azokban a régiókban vezeti a nézettségi listát, ahol nem fogható más magyar csatorna. Ott, ahol a Duna Tv mellett az MTV is fogható – a Partiumban például, ahol eddig is elérhető volt a csatorna, illetve az utóbbi években a digitális tévészolgáltatók megjelenésével egyre több helyen – a Magyar Televízió általában megelőzi a Dunát.

Ha az MTV hiányzik, de jelen vannak a magyarországi kereskedelmi csatornák, ezek is jelentősen konkurálnak a Dunával, olykor megelőzve azt, a szórványvidékeken pedig, ahol a kétnyelvű televíziózás jellemző, a Duna Tv szoros versenyben áll a román kereskedelmi csatornákkal. A szakember elmondta: az utóbbi időben egyre inkább kiéleződik a verseny a két magyarországi közszolgálati televízió között, amelynek hátterében szerinte magyarországi politikai érdekek állnak.

Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e újabb nézőket vonzani ezen felmérések eredményeinek közzétételével, Magyari elmondta: véleménye szerint az embereket nem érdeklik kimondottan ezek a felmérések, és kevés esélyt lát arra, hogy az erdélyi televíziózók addigi szokásukkal ellentétben a sikeresebbnek mondott csatornához pártoljanak át. „Ami szerintem a legfontosabb, az, hogy az erdélyi magyarok legnagyobb része még mindig magyar nyelvű csatornákat néz, függetlenül attól, hogy melyik adóról van szó” – mondta.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 26., szerda

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál

Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből

A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.

Elhunyt Nádas Péter
Elhunyt Nádas Péter
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
Hirdetés