Hirdetés

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Spiró György drámáját mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színházban április 16-án lesz a premier

Fotó: Facebook/ Kolozsvári Állami Magyar Színház

Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a Vlad Massaci rendezésében színre vitt produkció a Stúdióteremben lesz látható, és már a premier előtt komoly érdeklődés övezi, az első előadásra minden jegy elkelt.

Krónika

2026. április 14., 19:322026. április 14., 19:32

Április 16-án mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadását.

A csütörtök este 8 órától kezdődő bemutatót követően április 23-án és 26-án is műsorra tűzik az előadást, amely májusban és júniusban is visszatér a színház repertoárjára.

Hirdetés

A premiert megelőző sajtótájékoztatón Vajna Noémi dramaturg ismertette röviden a darab alaphelyzetét. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény alapján a történet 1941 júliusában, Budapesten játszódik, a légvédelmi elsötétítés idején, amikor egy házaspár élete néhány óra leforgása alatt gyökeresen megváltozik a harmadik zsidótörvény életbe lépésével.

A darab tétje – idézve Kertész Imre gondolatát – túlmutat a történelmi kereten: a pusztító őrület és a teremtő értelem közötti konfliktusról szól, amely a jelenkor számára is érvényes kérdéseket vet fel.

A produkció rendezője, Vlad Massaci első alkalommal dolgozik együtt a kolozsvári társulattal. Mint elmondta, már a kétezres évek elején megismerte Spiró szövegét, amely azonnal mély benyomást tett rá. Kiemelte: különösen azok a drámák érdeklik, amelyek erkölcsi döntések által meghatározott határhelyzeteket teremtenek. Hozzátette, az előadás látványában és megformálásában akár statikusnak is tűnhet, a valódi dinamika azonban az eszmék szintjén bontakozik ki, ahol a gondolatok folyamatos mozgásban vannak.

Meggyőződése szerint a nézők érzékelni fogják a darab és a jelenkor közötti erős párhuzamokat.

A látványvilágot jegyző Maria Miu egy feszültséggel teli, bizonytalan teret hozott létre, amely nem konkrét lakásként, hanem inkább a valóság és képzelet határán elhelyezkedő, liminális térként értelmezhető. A díszlet egyszerre hordoz költőiséget és nyugtalanságot, folyamatosan a külvilág fenyegetését sugallva, és a rendezői koncepciót erősítve.

A zenei világ megalkotásakor Vlaicu Golcea tudatosan kerülte az illusztratív megoldásokat. Mint fogalmazott, egy ennyire erős szöveg mellett a zene csak visszafogottan lehet jelen: nem fedheti el a színészi hangot, különösen egy intim, kamaraszerű térben.

A hangzás inkább konceptuális és funkcionális szerepet kap, „láthatatlan áramlásként” hatva a nézőre, nem dallamokkal, hanem egymásba olvadó érzelmi állapotokkal.

Az előadás két főszerepét Dimény Áron és Imre Éva alakítja, mellettük Bogdán Zsolt, Kardos M. Róbert és Biró Gergő lép színpadra. A produkció létrejöttét Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alap támogatta.

A premierre már nem lehet jegyet váltani, a további előadásokra azonban a színház jegypénztárában és online felületen még elérhetők belépők.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 26., hétfő

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában

Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
2026. október 20., kedd

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron

Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron
2026. október 19., hétfő

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban

Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!

Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!
2026. október 17., szombat

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról

„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról
2026. október 16., péntek

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon

Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.

Nemesasszonyból nevelőnő, titkárnőből múzsa: hétköznapi emberek különös sorsa a temesvári kiállításon
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
Hirdetés
Hirdetés