2008. december 24., 13:412008. december 24., 13:41
Vinczeffy László festőművész a Kádár Tibor által 1939-ben festett, feltehetőleg Bükszádon készült időskori Sovánka István-portrét restaurálta erre a kiállításra. A múzeum nemcsak Sovánka Istvánnak, hanem a háromszéki üvegművességnek és ezen belül a bükszádi üvegcsűrnek állított emléket – mondta Barabás Hajnalka művészettörténész, a kiállítás kurátora. Mint mondta, azért adta a Törékeny haszontalanságok címet a kiállításnak, mert egy 1951-ben kiadott bükszádi monográfia szerint a falu lakói így nevezték az üvegtárgyakat, amely a főúri családok féltve őrzött kincse volt. A művészettörténész ezt egy adomával illusztrálta, miszerint Apafi fejedelem úgy vette rá a híresen mértéktartó Teleki Mihály kancellárt egy pohár bor elfogyasztására, hogy neki ígérte a gyönyörű üvegpoharat, ha azt kiüríti.
A bükszádi Mikes Ármin Általános Iskolából harminc üvegtárgy, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumból pedig tizenhat került be a kiállításra. A sepsiszentgyörgyi múzeum felhívására többen ajánlották fel féltve őrzött Sovánka István-műveiket vagy a bükszádi üveghutában készült tárgyakat, így állt össze a tárlat anyaga, de a kurátor szerint ennél sokkal több ódon üvegtárgy van még a háromszéki otthonokban. Nem csoda, hogy az emberek nehezen válnak meg még csak két hónapra is azoktól a tárgyaktól, amelyeket nagyszüleiktől, dédszüleiktől örököltek – vélekedett Barabás Hajnalka. Biró Rózsa muzeológus a nagymamája padlásán talált rá a gondosan elcsomagolt üvegtárgyakra. Mint mondta, nem sejtette, hogy Bükszádon készültek, de a szakemberek vizsgálata után azok is bekerültek a tárlat anyagába. Az üvegművész életét Cserey Zoltán vázolta, aki szerint nem tudható, hogy 1907-ben a szakmai elismerés és megbecsülés csúcsán Sovánka István miért költözött Felvidékről Háromszékre, csak feltételezik, hogy gróf Mikes Ármin csalogatta ide, Sovánkát pedig a szakmai és anyagi előnyök lehetősége vonzotta. A huta 1914-ben a világháború kitörésével bezárt, és ezzel Sovánka is felhagyott az üvegművészettel. Fényképészettel, faszobrok és gyermekjátékok faragásával, festészettel kezdett foglalkozni, a család fenntartását a Bükszádon berendezett játékgyár vagy műhely szolgálta. Szeles József restaurátor Sovánka játékaiból restaurált és rekonstruált néhányat, ezeket a gyerekek a múzeumpedagógiai program keretében ki is próbálhatták.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.