2008. december 24., 13:412008. december 24., 13:41
Vinczeffy László festőművész a Kádár Tibor által 1939-ben festett, feltehetőleg Bükszádon készült időskori Sovánka István-portrét restaurálta erre a kiállításra. A múzeum nemcsak Sovánka Istvánnak, hanem a háromszéki üvegművességnek és ezen belül a bükszádi üvegcsűrnek állított emléket – mondta Barabás Hajnalka művészettörténész, a kiállítás kurátora. Mint mondta, azért adta a Törékeny haszontalanságok címet a kiállításnak, mert egy 1951-ben kiadott bükszádi monográfia szerint a falu lakói így nevezték az üvegtárgyakat, amely a főúri családok féltve őrzött kincse volt. A művészettörténész ezt egy adomával illusztrálta, miszerint Apafi fejedelem úgy vette rá a híresen mértéktartó Teleki Mihály kancellárt egy pohár bor elfogyasztására, hogy neki ígérte a gyönyörű üvegpoharat, ha azt kiüríti.
A bükszádi Mikes Ármin Általános Iskolából harminc üvegtárgy, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumból pedig tizenhat került be a kiállításra. A sepsiszentgyörgyi múzeum felhívására többen ajánlották fel féltve őrzött Sovánka István-műveiket vagy a bükszádi üveghutában készült tárgyakat, így állt össze a tárlat anyaga, de a kurátor szerint ennél sokkal több ódon üvegtárgy van még a háromszéki otthonokban. Nem csoda, hogy az emberek nehezen válnak meg még csak két hónapra is azoktól a tárgyaktól, amelyeket nagyszüleiktől, dédszüleiktől örököltek – vélekedett Barabás Hajnalka. Biró Rózsa muzeológus a nagymamája padlásán talált rá a gondosan elcsomagolt üvegtárgyakra. Mint mondta, nem sejtette, hogy Bükszádon készültek, de a szakemberek vizsgálata után azok is bekerültek a tárlat anyagába. Az üvegművész életét Cserey Zoltán vázolta, aki szerint nem tudható, hogy 1907-ben a szakmai elismerés és megbecsülés csúcsán Sovánka István miért költözött Felvidékről Háromszékre, csak feltételezik, hogy gróf Mikes Ármin csalogatta ide, Sovánkát pedig a szakmai és anyagi előnyök lehetősége vonzotta. A huta 1914-ben a világháború kitörésével bezárt, és ezzel Sovánka is felhagyott az üvegművészettel. Fényképészettel, faszobrok és gyermekjátékok faragásával, festészettel kezdett foglalkozni, a család fenntartását a Bükszádon berendezett játékgyár vagy műhely szolgálta. Szeles József restaurátor Sovánka játékaiból restaurált és rekonstruált néhányat, ezeket a gyerekek a múzeumpedagógiai program keretében ki is próbálhatták.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.