2008. december 24., 13:412008. december 24., 13:41
Vinczeffy László festőművész a Kádár Tibor által 1939-ben festett, feltehetőleg Bükszádon készült időskori Sovánka István-portrét restaurálta erre a kiállításra. A múzeum nemcsak Sovánka Istvánnak, hanem a háromszéki üvegművességnek és ezen belül a bükszádi üvegcsűrnek állított emléket – mondta Barabás Hajnalka művészettörténész, a kiállítás kurátora. Mint mondta, azért adta a Törékeny haszontalanságok címet a kiállításnak, mert egy 1951-ben kiadott bükszádi monográfia szerint a falu lakói így nevezték az üvegtárgyakat, amely a főúri családok féltve őrzött kincse volt. A művészettörténész ezt egy adomával illusztrálta, miszerint Apafi fejedelem úgy vette rá a híresen mértéktartó Teleki Mihály kancellárt egy pohár bor elfogyasztására, hogy neki ígérte a gyönyörű üvegpoharat, ha azt kiüríti.
A bükszádi Mikes Ármin Általános Iskolából harminc üvegtárgy, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumból pedig tizenhat került be a kiállításra. A sepsiszentgyörgyi múzeum felhívására többen ajánlották fel féltve őrzött Sovánka István-műveiket vagy a bükszádi üveghutában készült tárgyakat, így állt össze a tárlat anyaga, de a kurátor szerint ennél sokkal több ódon üvegtárgy van még a háromszéki otthonokban. Nem csoda, hogy az emberek nehezen válnak meg még csak két hónapra is azoktól a tárgyaktól, amelyeket nagyszüleiktől, dédszüleiktől örököltek – vélekedett Barabás Hajnalka. Biró Rózsa muzeológus a nagymamája padlásán talált rá a gondosan elcsomagolt üvegtárgyakra. Mint mondta, nem sejtette, hogy Bükszádon készültek, de a szakemberek vizsgálata után azok is bekerültek a tárlat anyagába. Az üvegművész életét Cserey Zoltán vázolta, aki szerint nem tudható, hogy 1907-ben a szakmai elismerés és megbecsülés csúcsán Sovánka István miért költözött Felvidékről Háromszékre, csak feltételezik, hogy gróf Mikes Ármin csalogatta ide, Sovánkát pedig a szakmai és anyagi előnyök lehetősége vonzotta. A huta 1914-ben a világháború kitörésével bezárt, és ezzel Sovánka is felhagyott az üvegművészettel. Fényképészettel, faszobrok és gyermekjátékok faragásával, festészettel kezdett foglalkozni, a család fenntartását a Bükszádon berendezett játékgyár vagy műhely szolgálta. Szeles József restaurátor Sovánka játékaiból restaurált és rekonstruált néhányat, ezeket a gyerekek a múzeumpedagógiai program keretében ki is próbálhatták.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.