Az elektronikus könyv egyik előnye, hogy kis helyet foglal és és rengeteg szöveget képes tárolni
Fotó: Haáz Vince
Az olvasás fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben – fejtette ki a Krónikának Szabó Eszter, a marosvásárhelyi Okulusz irodalmi podcast vezetője, aki arról is beszélt, mi az előnye, melyek a jellemzői az elektronikus olvasóeszközöknek.
2022. január 31., 07:512022. január 31., 07:51
Januártól életbe lépett a törvény, amely az elektronikus könyvek áfájának 5 százalékra történő csökkentéséről szól. A jogszabály kapcsán – amely az olvasás népszerűsítése érdekében született – az e-könyvek népszerűségét, előnyeit jártuk körül a marosvásárhelyi Szabó Eszterrel, aki hatodik éve foglalkozik olvasásnépszerűsítéssel. A felnőtt olvasóklub, illetve az óvodásoknak és iskolásoknak tartott irodalmi foglalkozások mellett tavaly októberben elindította az Okulusz elnevezésű podcastet, amelyben változatos irodalmi témákat boncolgat meghívottjaival. Az egyre népszerűbb podcast műfaj a digitális hangállományoknak a világhálón való sorozatos közzétételét jelenti.
Néhány évtizeddel ezelőtt az elektronikus könyvek elsősorban gyakorlati előnyök miatt kerültek piacra. Az olvasóeszközökön egyszerre több könyv is tárolható, ugyanakkor kis helyen elférnek, tulajdonképpen bárhová magunkkal vihetjük: nyaralásokon, hosszabb utazásokon és a tömegközlekedésen lehet hűséges társunk, de tökéletesen megfelel otthoni használatra is. Nem elhanyagolható ugyanakkor az anyagi vonzat sem, hiszen a digitális formátumban megjelenő könyvek messzemenően olcsóbbak nyomtatott formában megjelenő társaiknál. Piacra kerülésük idején jogosan merült fel a kérdés, hogy idővel átvehetik-e a nyomtatott könyv helyét. Szabó Eszter (portrénkon) úgy véli, az e-könyvek nem azzal a céllal jöttek létre, hogy kiszorítsák papíralapú társaikat, így párhuzamot sem érdemes vonni közöttük.
– mondta Szabó Eszter. Hozzátette, azok, akik jósolták már az olvasás halálát, rendszerint tévedtek. Az olvasás ugyanis olyan fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben, hogy egyszerűen nem tűnhet el. Meglátása szerint valamennyien érezzük, hogy a könyvekben olyan építő erő van, hogy nagy hiányt okozna, ha ez az erő nem válna legalább egy kicsit a részünkké.
Az olvasást népszerűsíti a marosvásárhelyi Szabó Eszter
Fotó: Facebook/Szabó Eszter
Szabó Eszter elmondta, hogy bár egyre több könyv jelenik meg elektronikus formában, nem mindegyik illeszkedik az elektronikus könyvolvasónak megfelelő formátumhoz. El lehet őket ugyan olvasni, de nem nyújtanak gördülékeny olvasásélményt. Azok a formátumok azonban, amelyeket kifejezetten e-olvasókra találtak ki, számos hasznos funkcióval is rendelkeznek, biztosítják a fejezetek közti szabad keresgélést, a kényelmes navigálást. Elmondta, a diákok és egyetemisták számára nagyon fontos lenne, hogy elérjék a tanulmányaik szempontjából fontos könyveket, amelyek nem találhatóak meg a könyvtárakban. Mint minden ágazatra, az e-könyvekére is jellemző, hogy a különböző modellek árai tekintetében a határ a csillagos ég, de napjainkban már újan vagy másodkézből is elérhető áron lehet beszerezni ezeket az eszközöket.
Hozzátette, az egyetemisták és diákok nem tudnak könyvtárat gyűjteni, így számukra megfelelő megoldás lehet. Szabó Eszter arról is beszélt, hogy ő személy szerint már régóta inkább az e-bookot részesíti előnyben, ennek egyszerű magyarázata pedig az, hogy praktikusabb így az esti olvasás. Ezek az eszközök ugyanis többnyire fényt is kibocsátanak, így nem kell éjjeli lámpát használni az esti olvasáskor. Nappali fényben ugyanakkor alkalmazkodnak a természetes fényviszonyokhoz. Számos előnyük ellenére az e-könyvek nem örvendenek túl nagy népszerűségnek. Szabó Eszter úgy látja, legelterjedtebbek az Y generáció körében, ott is inkább a nők részesítik előnyben használatukat, pedig meg lehet spórolni a könyvekre fordított pénz egy részét. Az idősebb generáció rendszerint bizalmatlan az eszközzel szemben: egyesek nem szeretnék, vagy nem tudják elsajátítani az eszköz használatához szükséges tudást, mások egyszerűen hiányolják a nyomtatott könyv nyújtotta élményt.
Illetve, hogy milyen rituálékat kötünk hozzá. Az olvasás élménye nem a körülmények idealizálásától függ” – vélekedett Szabó Eszter.
Fotó: Haáz Vince
Az Okulusz irodalmi podcast vezetője úgy véli, az olvasást ott kell népszerűsíteni, ahol még nem hódított teret. Véleménye szerint a kulcs a történetek erejében rejlik, amelyekkel a könyvekben találkozhatunk: ezek pedig összekötik az embereket.
Felnőtteknek és gyerekeknek szóló foglalkozásai rendszerint adott téma köré épülnek, amely kapcsán egy-egy könyvet is bemutatott, kedvcsinálónak az olvasáshoz. Bár hisz a személyes részvételű rendezvények erejében, a járványidőszakban rákényszerült a podcastformátumra, amelyet elmondása szerint egyáltalán nem bánt meg. Ez nem pótolja a személyes találkozás nyújtotta élményt, de lehetőséget nyújt az információ megtöbbszöröződésére, ezáltal pedig a munka minőségének jelentős fejlődésébe, amely hosszas felkészülést igényel ahhoz, hogy egy tartalmas és színvonalas podcast létrejöjjön. „Ugyanakkor egyre többen érdeklődnek a podcast iránt, így azok is részesei lehetnek az ilyen alkalmaknak, akik nem tudnának eljönni” – mutatott rá Szabó Eszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!