Az elektronikus könyv egyik előnye, hogy kis helyet foglal és és rengeteg szöveget képes tárolni
Fotó: Haáz Vince
Az olvasás fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben – fejtette ki a Krónikának Szabó Eszter, a marosvásárhelyi Okulusz irodalmi podcast vezetője, aki arról is beszélt, mi az előnye, melyek a jellemzői az elektronikus olvasóeszközöknek.
2022. január 31., 07:512022. január 31., 07:51
Januártól életbe lépett a törvény, amely az elektronikus könyvek áfájának 5 százalékra történő csökkentéséről szól. A jogszabály kapcsán – amely az olvasás népszerűsítése érdekében született – az e-könyvek népszerűségét, előnyeit jártuk körül a marosvásárhelyi Szabó Eszterrel, aki hatodik éve foglalkozik olvasásnépszerűsítéssel. A felnőtt olvasóklub, illetve az óvodásoknak és iskolásoknak tartott irodalmi foglalkozások mellett tavaly októberben elindította az Okulusz elnevezésű podcastet, amelyben változatos irodalmi témákat boncolgat meghívottjaival. Az egyre népszerűbb podcast műfaj a digitális hangállományoknak a világhálón való sorozatos közzétételét jelenti.
Néhány évtizeddel ezelőtt az elektronikus könyvek elsősorban gyakorlati előnyök miatt kerültek piacra. Az olvasóeszközökön egyszerre több könyv is tárolható, ugyanakkor kis helyen elférnek, tulajdonképpen bárhová magunkkal vihetjük: nyaralásokon, hosszabb utazásokon és a tömegközlekedésen lehet hűséges társunk, de tökéletesen megfelel otthoni használatra is. Nem elhanyagolható ugyanakkor az anyagi vonzat sem, hiszen a digitális formátumban megjelenő könyvek messzemenően olcsóbbak nyomtatott formában megjelenő társaiknál. Piacra kerülésük idején jogosan merült fel a kérdés, hogy idővel átvehetik-e a nyomtatott könyv helyét. Szabó Eszter (portrénkon) úgy véli, az e-könyvek nem azzal a céllal jöttek létre, hogy kiszorítsák papíralapú társaikat, így párhuzamot sem érdemes vonni közöttük.
– mondta Szabó Eszter. Hozzátette, azok, akik jósolták már az olvasás halálát, rendszerint tévedtek. Az olvasás ugyanis olyan fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben, hogy egyszerűen nem tűnhet el. Meglátása szerint valamennyien érezzük, hogy a könyvekben olyan építő erő van, hogy nagy hiányt okozna, ha ez az erő nem válna legalább egy kicsit a részünkké.
Az olvasást népszerűsíti a marosvásárhelyi Szabó Eszter
Fotó: Facebook/Szabó Eszter
Szabó Eszter elmondta, hogy bár egyre több könyv jelenik meg elektronikus formában, nem mindegyik illeszkedik az elektronikus könyvolvasónak megfelelő formátumhoz. El lehet őket ugyan olvasni, de nem nyújtanak gördülékeny olvasásélményt. Azok a formátumok azonban, amelyeket kifejezetten e-olvasókra találtak ki, számos hasznos funkcióval is rendelkeznek, biztosítják a fejezetek közti szabad keresgélést, a kényelmes navigálást. Elmondta, a diákok és egyetemisták számára nagyon fontos lenne, hogy elérjék a tanulmányaik szempontjából fontos könyveket, amelyek nem találhatóak meg a könyvtárakban. Mint minden ágazatra, az e-könyvekére is jellemző, hogy a különböző modellek árai tekintetében a határ a csillagos ég, de napjainkban már újan vagy másodkézből is elérhető áron lehet beszerezni ezeket az eszközöket.
Hozzátette, az egyetemisták és diákok nem tudnak könyvtárat gyűjteni, így számukra megfelelő megoldás lehet. Szabó Eszter arról is beszélt, hogy ő személy szerint már régóta inkább az e-bookot részesíti előnyben, ennek egyszerű magyarázata pedig az, hogy praktikusabb így az esti olvasás. Ezek az eszközök ugyanis többnyire fényt is kibocsátanak, így nem kell éjjeli lámpát használni az esti olvasáskor. Nappali fényben ugyanakkor alkalmazkodnak a természetes fényviszonyokhoz. Számos előnyük ellenére az e-könyvek nem örvendenek túl nagy népszerűségnek. Szabó Eszter úgy látja, legelterjedtebbek az Y generáció körében, ott is inkább a nők részesítik előnyben használatukat, pedig meg lehet spórolni a könyvekre fordított pénz egy részét. Az idősebb generáció rendszerint bizalmatlan az eszközzel szemben: egyesek nem szeretnék, vagy nem tudják elsajátítani az eszköz használatához szükséges tudást, mások egyszerűen hiányolják a nyomtatott könyv nyújtotta élményt.
Illetve, hogy milyen rituálékat kötünk hozzá. Az olvasás élménye nem a körülmények idealizálásától függ” – vélekedett Szabó Eszter.
Fotó: Haáz Vince
Az Okulusz irodalmi podcast vezetője úgy véli, az olvasást ott kell népszerűsíteni, ahol még nem hódított teret. Véleménye szerint a kulcs a történetek erejében rejlik, amelyekkel a könyvekben találkozhatunk: ezek pedig összekötik az embereket.
Felnőtteknek és gyerekeknek szóló foglalkozásai rendszerint adott téma köré épülnek, amely kapcsán egy-egy könyvet is bemutatott, kedvcsinálónak az olvasáshoz. Bár hisz a személyes részvételű rendezvények erejében, a járványidőszakban rákényszerült a podcastformátumra, amelyet elmondása szerint egyáltalán nem bánt meg. Ez nem pótolja a személyes találkozás nyújtotta élményt, de lehetőséget nyújt az információ megtöbbszöröződésére, ezáltal pedig a munka minőségének jelentős fejlődésébe, amely hosszas felkészülést igényel ahhoz, hogy egy tartalmas és színvonalas podcast létrejöjjön. „Ugyanakkor egyre többen érdeklődnek a podcast iránt, így azok is részesei lehetnek az ilyen alkalmaknak, akik nem tudnának eljönni” – mutatott rá Szabó Eszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!